Nyíregyháza az elmúlt évek során kilátástalan adósságspirálba keveredett (szállítói tartozás, növekvő forgóeszköz, beruházási hitel, deviza kötvény állomány) Az oktatási intézményrendszer dolgozatomban bemutatott átszervezése, a pénzügyi válság leküzdésének egyik fontos eleme. A város oktatása, a legnagyobb gazdasági, szervezeti, HR alrendszer is egyben. A rendszert meghatározó elemek: fogyatkozó gyereklétszám, nem megfelelő hatékonyságú infrastruktúra, csökkenő állami támogatás, valamint, hogy növekvő saját forrás bevonásával kell ellátni a feladatokat. Dolgozatom első részében bemutatom, miként jutott csőd közeli helyzetbe a város 2010-re. Ez követően elemzem az önkormányzat adósságszolgálatát/eladósodottságát, likviditási helyzetét, valamint a 2010-es év pénzforgalmi mérlegén keresztül a bevételek és kiadások alakulását. A feladat ellátási rendszerrel kapcsolatban bemutatom a 2011 évi költségvetésbe tervezett állami támogatás alakulását. Az oktatási rendszer átszervezés előtti (2010) az alatti (2011) valamit az utáni (2012) intézményi rendszer felépítését, finanszírozását és a megvalósított átalakítás eredményét. Látható, hogy az átszervezés eredményeként hatékonyabb, a törvényi előírásoknak megfelelő feladat ellátási rendszerre tértek át, amely jelentős megtakarítását eredményezett. 2013. január 1-jétől az óvodák kivételével általános szabályként állami fenntartásba kerülnek az oktatási intézmények, tehát az állam a fenntartó feladatokat átveszi az önkormányzatoktól, ugyanakkor a 3000 főnél népesebb települések önkormányzatai dönthetnek úgy, hogy az intézmények működtetését továbbra is vállalják. Nyíregyháza önkormányzata döntött: a jövőben is működtetni kívánja az oktatási rendszerét. Véleményem szerint a döntően 2011–ben végrehajtott szervezeti, finanszírozási átalakításokkal az önkormányzat kedvezőbb helyzetből várhatja a 2013-as évet (immár az új működtetői szerepkörében), amely az új állami fenntartású iskolarendszer indításának, ma még nem teljesen belátható, buktatókkal teli éve lesz.