Az Országgyűlés 2006. február 13-án fogadta el a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényt. A szabályozás célja egyrészt annak biztosítása, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok az érdekek, amelyek egy-egy jogalkotói, közhatalmi döntés mögött állnak, másrészt pedig, hogy a lobbisták eddig specifikus szabályozás nélküli tevékenységét a jog eszközével korlátok közé lehessen szorítani, rendezve kötelességeiket és jogaikat. A törvény hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik valamely közhatalmi döntést hozó szerv jogalkotási vagy jogalkalmazási tevékenységét kívánják megbízás alapján, üzletszerűen befolyásolni. A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba. A könyv azon személyek számára hasznos, akik eddig lobbizással foglalkoztak vagy a törvény hatályba lépést követően főállásban vagy alkalomszerűen kívánnak lobbizni, s akik a lobbitevékenység célszemélyei, képviselők, köztisztviselők, illetve közhatalmi döntések meghozatalában vesznek részt, hiszen így megismerhetik, hogy a lobbizással kapcsolatban milyen kötelezettségek hárulnak rájuk, milyen korlátok között dolgozhatnak együtt a lobbistákkal. A könyv azon személyek számára hasznos, akik eddig lobbizással foglalkoztak vagy a törvény hatályba lépést követően főállásban vagy alkalomszerűen kívánnak lobbizni, s akik a lobbitevékenység célszemélyei, képviselők, köztisztviselők, illetve közhatalmi döntések meghozatalában vesznek részt, hiszen így megismerhetik, hogy a lobbizással kapcsolatban milyen kötelezettségek hárulnak rájuk, milyen korlátok között dolgozhatnak együtt a lobbistákkal.