Látjuk, tapasztaljuk, hogy a munkaerőpiaci hatás nagymértékben korlátozott. Előnnyel jár a már alapból képzett, még csekély munkanélküli időt töltött munkakeresők körében. Azok azonban, akik alulképzettek, munkaerőpiacon jelenlétük nem igazolt, vagy nem motiváltak, vagy épp alkalmatlanok átképzésre, azoknak a tartós közfoglalkoztatás jelenti a jövőt, ami esélyt sem kínál a munkaerőpiaci lehetőségekre. Itt megjelenik az alkalmatlanság, az átképzésre képtelenség, a szocializáció hiánya, az igénytelenség. És a jelenlegi program erre megoldást sem tud, nincs rá jelenleg járható program, járható út a kilépés irányába. Ez a hozzáállás azonban – mindennapi jelenség – a közfoglalkoztatási munkához való hozzáállásukra is befolyásoló tényező, hiszen ezek az emberek egyébként, mint alkalmi munkavállalók, óriási teljesítménnyel bírnak és képesek, míg a közfoglalkoztatási programon belül minimális hatékonysággal dolgoznak.

A közfoglalkoztatási rendszerünk több százezer embernek, ezen keresztül a családok részére biztosít megélhetést. Mindemellett az egyéni segítségen túl nagymértékben hozzájárulhat közvetlenül a lakókörnyezet, a település fejlődéséhez, a szebbé tételéhez, környezetének élhetőbbé alakításához, rendezettségéhez, a tisztábbá váláshoz. Közvetett eredményeket is eredményez a közfoglalkoztatás, mégpedig javítja a munkamorált, a kötelezettség, a felelősség, a közösségi szellem tudatát. Nagymértékben hozzájárul a települések összképének, kiszolgálásának, nyújtott szolgáltatásainak színvonalas emeléséhez.

Egy biztos: szükséges és kell az aktív korúak foglalkoztatottságát figyelemmel kísérni, ezzel aktívan foglalkozni, a foglalkoztatottságot növelni, a munkanélküliséget csökkenteni, perspektívát, kihívást keresni és találni, főleg egy kis település, mint Győrtelek viszonylatában, még ha ez közfoglalkoztatással megoldott.