„A végső következtetés nem lehet más, mint az, hogy Nyíregyháza fejlődik, halad”
| dc.contributor.advisor | Bartha, Elek | |
| dc.contributor.author | Faluhelyi, Ákos | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2013-04-23T04:41:04Z | |
| dc.date.available | 2013-04-23T04:41:04Z | |
| dc.date.created | 2013-04-10 | |
| dc.date.issued | 2013-04-23T04:41:04Z | |
| dc.description.abstract | Dolgozatomban azt a fejlődést kívánom bemutatni, amelynek révén Nyíregyháza mezővárosból a dualizmus korának végére Magyarország nagyvárosai közé emelkedett. Ennek rengeteg építészeti és műemlék jellegű emléke van. A mondandómat négy nagyobb csoportba rendeztem. Az első csoport az önkényuralom időszakától (1849/1850) kezdődő gazdasági fellendülés színterei a vasút és a bank- illetve hitelhálózat, a második csoport az állami és közösségi épületek (Megyeháza, Városháza, Korona Szálló), a harmadik csoportot a templomok alkotják, hiszen a dualizmus korában ez még kiemelkedő szerepet játszott a közösségi életben és az egyes vallások, illetve vallási felekezetek egymással versengve építettek egyre nagyobb templomokat közösségük számára. A negyedik csoportot a szobrok és emléktáblák alkotják, amelyek a közösség kollektív emlékezetének kifejezői. Több olyan épület és közösségi tér nem került így említésre dolgozatban, amelyek a korszakhoz kötődnek, azonban úgy véltem, hogy ez a négy csoport tökéletesen bemutatja a polgárosodó Nyíregyházát a 19. század végén. Dolgozatom megírásához elsősorban a 19. századtól igen nagy számban megjelent Nyíregyháza történetét feldolgozó monográfiákat és tanulmányokat használtam fel. Ezek közül is kiemelkedően fontos forrásértékű Geduly Henriknek a Millennium évére megjelent várostörténete, valamint a Borovszky Samu-féle sorozat Szabolcs vármegye kötete. Felhasználtam a Nyírvidék c. kiadvány leírásait, valamint az újabb várostörténeteket is. A képeket a vonatkozó irodalom mellett elsősorban a Felbermann Endre által készített albumból gyűjtöttem ki. A dualizmus kora végén Nyíregyháza újkori fejlődésének csúcspontján volt, a polgári kibontakozás időszaka látványos fejlődést eredményezett. | hu_HU |
| dc.description.corrector | BK | |
| dc.description.course | néprajz | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 39 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/165328 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Nyíregyháza | hu_HU |
| dc.subject | dualizmus | hu_HU |
| dc.subject | polgárosodás | hu_HU |
| dc.subject | mezőváros | hu_HU |
| dc.subject | építészet | hu_HU |
| dc.subject | közösségi tér | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok::Néprajz | hu_HU |
| dc.title | „A végső következtetés nem lehet más, mint az, hogy Nyíregyháza fejlődik, halad” | hu_HU |
| dc.title.subtitle | Nyíregyháza, a polgárosuló mezőváros főbb építészeti emlékei a 19. században | hu_HU |