A szakdolgozatom első részében a nők munkaerő-piaci helyzetét elemzem, szakirodalom alapján. Foglalkozok a két nem közötti kereseti különbségeket befolyásoló tényezőkkel, összehasonlítom a magyar nők helyzetét más – leginkább európai – országokban élő társaik helyzetével. Ezt követően részletesebben vizsgálom a szülők, családosok munkaerő-piaci helyzetét, szintén szakirodalom alapján. Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy folyamatosan változik a családok szerkezete, illetve a férfiak és nők családon belüli szerepe. Ezáltal megváltozott a háztartások szerkezete is, egyre elterjedtebbé és elfogadottabbá váltak ezek az új együttélési formák. Ennek kapcsán elemzem az egyszülős családokat, de részletesebben nem térek ki a mozaikcsaládok jellemzőire, mivel ez a családmodell csak közvetetten kapcsolódik a szakdolgozatom fő témaköréhez. Az egyszülős családok jellemzése után a létrejöttük lehetséges okait keresem. Foglalkozok ezen együttélési forma hátrányaival, különös tekintettel a nőket érintő negatív hatásaival. Az egyedülálló anyák helyzetét részletesebben elemzem a szakdolgozatom utolsó fejezetében, a saját interjús kutatásom alapján, több dimenziót vizsgálva. Végül a teljesség igénye nélkül, a szociális munka és a szociálpolitika technikáját alapul véve próbálok megoldást keresni a feltárt problémákra.