MBA szakos hallgatóként a diplomadolgozatom készítésének teljes munkafolyamatára jellemző volt, hogy olyan attitűdre törekedtem, amely a versenyszféra üzleti folyamatait, trendjeit azonosító közgazdász szakemberhez illő. A jelenség, amelynek világgazdasági hatásait bemutattam és magyarországi vetületét is céloztam vizsgálni, az autóipar és véleményem szerint a teljes indusztriális szektor működését nagymértékben befolyásolja a mai napig. Az elérhető szakirodalmi eredmények és kutatások bemutatása után, mivel konkrét Magyarországot vizsgáló vagy magyar vonatkozású munkát nem találtam (természetesen autós szaklapok felületesen foglalkoztak a témával, de nem üzleti szemlélettel), statisztikai adatokon alapuló mini vizsgálatba kezdtem, oly módon, ahogyan elképzelésem szerint egy iparágban dolgozó szakember feladatként megkaphatná a vezetőjétől, hogy aztán az eredményeket az adott vállalat következtetéseket levonva, beépítse a saját működési stratégiájába. A munkám során szabadon elérhető szekunder adatokat használtam, amelyekhez több adatbázist felhasználva jutottam hozzá. Bár ezek az adatok külön-külön rendelkezésre álltak, nem találtam olyan szakirodalmat, amely ilyen aspektusból vizsgálta volna az adatok közötti összefüggéseket, ill. elemző és következtető megállapításokat tett volna a magyar viszonylatokra, hatásokra. A szabadon hozzáférhetőség ellenére, nagy kihívást jelentett számomra az adatok rendszerbe foglalása és a megfelelő összefüggések felismerése, mert helyenként hiányoztak információk, amelyekre vagy logikai következtetés, vagy több forrásból származó kiegészítés útján tettem szert, már ahol tudtam. Az így szintetizált adatsorokból releváns összefüggéseket vizuálisan jól szemléltető diagramokat készítettem, melyhez szöveges magyarázatot is fűztem. A vizsgálat közben sajnos azonosítanom kellett néhány anomáliát, ill. világossá vált számomra az is, hogy bár első ránézésre rengeteg adatot használtam fel, sajnos pusztán az események óta eltelt idő rövidsége miatt (5 év) a piaci trendek és összefüggések nehezen azonosíthatóak, nehezen vonhatóak le a végleges következtetések. Ennek ellenére természetesen a vállalkozások is rákényszerülnek ilyen rövid idő utáni értékelésre. H1: Az első hipotézisem szerint Magyarországon a botrány hatására megnövekedett a használt dízel-autók behozatali aránya, mely folyamatok közötti összefüggést különböző forrássokból származó adatokkal szerettem volna alátámasztani vagy cáfolni. H2: A második hipotézisem szerint az alternatív hajtású gépjárművek száma megnövekedett a csalássorozat után és összefüggés is kimutatható a két jelenség között. A kutatás eredményeként az előre megfogalmazott hipotézisek igazoltnak tekinthetőek. A hipotézisek vizsgálatán túl, számomra az is kiderült, hogy minden döntés, amelyet közgazdászként meg kell hoznunk a mindennapi munkánk során, tartalmaz etikai, morális kérdéseket, melyeket figyelembe kell vennünk és gyakran ezek a financiális szempontokkal szemben állnak. Ilyen morális elemek lehetnek többek között a fenntarthatóság, környezetvédelem és szociális kérdések is.