A dolgozat a Svédországba emigrált 1956-os magyar menekültek második és harmadik generációjának identitásalakulását vizsgálja félig strukturált interjúk segítségével. Arra keresi a választ, hogy milyen módon őrződtek meg a magyar kulturális elemek, nyelvi hagyományok és az '56-os emlékezet a későbbi generációk életében. A kutatás kiindulópontját az 1956-os forradalom és annak leverése adja, ezért a dolgozat első része történeti áttekintést nyújt a forradalom eseményeiről, az emigráció hátteréről és a svéd menekültpolitika alakulásáról. Ezt követően a fókusz azokra a kérdésekre helyeződik át, hogy a családi háttér és a társadalmi környezet milyen hatással volt az identitásformálódásra, valamint a Magyarországgal való kapcsolattartásra.