Hajdúnánás kulturális életében – az országos tendenciákhoz hasonlóan – már a 19. század közepétől aktívan jelen vannak a lakosság által kezdeményezett és megalapított közösségek. Működésük a második világháborúig töretlen volt, majd onnantól a rendszerváltásig egy újabb korszak következett, amelyet átszőtt a politikai propaganda. A harmadik nagy szakasz napjainkban is tart, amikor a közművelődés, a közösségi művelődés visszatér a gyökerekhez, és a múltból merítve motivációt, a közösségfejlesztés eszközeivel igyekszik a lokális közösségi kezdeményezések létrejöttét elősegíteni, a művelődő közösségeket működésükben támogatni, fejlődésüket segíteni. A múlt megismerését fontosnak tartom bemutatni ahhoz, hogy eljussunk napjaink közművelődési feladataihoz. Dolgozatomban továbbá ismertettem a város kulturális intézményeinek létrejöttét és jelenlegi tevékenységét, amelyből a legfontosabb a művelődő közösségek támogatása, de bemutatom a városban működő kulturális célú civil szervezeteket is. Empirikus kutatásomban kérdőíves módszerrel vizsgálom a közösségek betöltött szerepét a város kulturális életében és feltárom azt is, hogy mely tényezők azok, amelyek esetleg problémát okoznak a csoportok működésében. Az egyének szintjén vizsgálom, hogy a közösség – amelynek tagja – milyen helyet tölt be a személy életében. Dolgozatom eredményeképpen a település kulturális életének további fejlesztése ezen átfogó elemzésre építhető a továbbiakban.