A dolgozat célkeresztjében az aktív munkaviszonnyal rendelkező nők állnak. Célom, hogy megvilágítsam az idősebb nők halmozott hátrányos helyzetét, melyet az életkorból és a nemi hovatartozásból eredő korlátozottságuk indukál. A népesség elöregedése tartós folyamat, aminek tükrében egyre fontosabbá válik az 45 éven felüli korosztály - amelyen belül a nők dominánsan vannak jelen – munkaerőpiacon tartása, illetve gazdasági aktvitásának növekedése, megőrzése. A félig strukturált interjús kutatás által feltárt életutak elemzése során, a hangsúlyt a női létből eredő nehézségek manifesztumaira, mint a munkaerőpiac nemek szerinti horizontális és vertikális szegregációjára, valamint az üvegplafon jelenség realizálódásának feltárására helyeztem. Illetve az életkorból fakadó hátrányok kapcsán a munkáltatói, kínálati oldalról az adott korosztály vonatkozásában meghatározott főbb problémakörök kerültek megvizsgálásra, így a nem megfelelő egészségi állapot, a naprakész tudás-, illetve bizonyos kompetenciák hiánya. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a munkaerő-piacon megnyilvánuló és az évek alatt kommulálódott nemi hátrányaikkal nincsenek tisztában a megkérdezettek, nem érzékelik azokat. A mintában az életkorból fakadó problémák megléte kapcsán lényeges különbségek tapasztalhatók, melyre az eltérő képzettségi szint, a munkakör illetve a közvetlen munkatársak kora is magyarázatul szolgálhat.