Országunk határa nem természetes határ, tehát nem geológiai képződmények által meghatározott, emiatt tájegységeink változatlan formában folytatódnak a szomszédos országokban. Ez jellemző vízrajzi szempontból is. Legjelentősebb vízfolyásaink is külföldi területekről erednek, ezáltal az esetleges szennyezések hazánk területére érve komoly gondokat okozhatnak. A Tiszán több szennyező hullám is levonult (Dévai et al. 2002), ezek közül a legjelentősebb a 2000-ben történt cianid, illetve nehézfém szennyezés, mely komoly károkat okozott a folyók és mellékfolyók élővilágában. Azonban több odafigyeléssel és kidolgozott kárelhárító tervekkel megelőzhető lett volna ez a katasztrófa. Napjainkban is megtörténhetnek ilyen szerencsétlen véletlenek, éppen ezért fontosnak tartom vizeink rendszeres monitorozását, illetve hogy rendelkezzünk megfelelő kárelhárítási tervekkel. Célom ezzel a dolgozattal, hogy áttekintsem a vizeink minősítésére használt legfontosabb rendszereket, illetve a Tiszát ért legnagyobb katasztrófa élőlényekre gyakorolt hatását.