A járási rendszert, mint a területi közigazgatás alsó középszintjének klasszikus alternatíváját a magyar közigazgatás történelmi hagyományainak bemutatásával kezdem meg, mely alapján láthatóvá válik a területi igazgatás alsó szintje milyen erős eszköz volt az államigazgatási feladtok mindenkori ellátásában. A rendszerváltás utáni 20 év témám szempontjából releváns aspektusainak és azok ellentmondásainak vizsgálata során jutok el azokhoz az indokokhoz, melyek miatt újból életre kellett hívni a járási rendszert. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy a járások működése jó irányba halad e? A nekik címzett feladatok aránya a jövőben is a jelenleg látható képet fogja e mutatni, vagy várható a járások hatáskörének bővítése, hogy az államigazgatási feladatok ellátása mind szélesebb körben, valóban magas színvonalon történjen meg.