A szennyvíziszapból készült komposzt hatása a talaj- növény N forgalmára

Abstract

Az emberiség fejlődésével egyre nagyobb problémát jelent a kommunális szennyvizek elhelyezése és kezelése. Erre megoldást jelenthet a szennyvíziszap komposztálása, ezt követően pedig mezőgazdasági hasznosítása. Vizsgálataim során, melyeket a DE-AMTC, Kémiai és Talajtani Tanszék tenyészházában, majd pedig a Kémiai és Talajtani Tanszéken végeztem, a komposzt savanyú homoktalaj különböző paramétereire gyakorolt hatásait figyeltem meg. Azért használtam a homoktalajt, mert gyenge tápelem tartalma, illetve viszonylag kedvezőtlen tulajdonságai miatt látványosabb változás figyelhető meg rajta. A célom az volt, hogy megállapítsam kedvezően hat-e a komposzt a talaj paramétereire, és ha igen, milyen mennyiséggel érdemes javítanunk a talaj. Összességében a komposzt kedvező hatást gyakorolt a savanyú homok talaj fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaira, néhány esetben azonban a komposzt a kezdeti növelő hatást követően nagyobb mennyiségben csökkentően hatott. A komposztot tehát meghatározott mennyiségben érdemes adagolni, a vizsgálatok során pedig a különböző paramétereknek megfelelő optimális mennyiségeket is meghatároztuk. A komposzt kiváló talajjavító anyag, és használatával a szennyvíz kérdés is kedvezőbben alakulna, és a műtrágyákkal ellentétben folyamatosan szabadítja fel a tápanyagait, így a növények állandó ellátásban részesülnek.