A szilvatermesztés hazánkban hosszú időkre nyúlik vissza, eredményes termesztése a hazai ökológiai adottságok között lehetséges. Az 1990-es évek óta negatív tendenciát mutató szilvatermesztés fő okainak az elavult fajtaszerkezet és a hagyományos termesztéstechnológia tekinthető. Dolgozatomban német nemesítésű szilvafajták vizsgálatát hazai ökológiai körülmények között végeztem. A kísérlet során vegetatív és generatív tulajdonságokat gyümölcstulajdonságokat és a szilvát károsító betegségekkel szembeni ellenállóságot vizsgáltam, amelyek értékelése alapján kijelenthető, hogy a Jojo fajta kivételével a többi fajta alkalmas intenzív termesztésre. A fogyasztók és a piaci igények folyamatos változását az intenzív termesztésből származó szilvafajták gyümölcsei képesek kielégíteni, amely várhatóan újra a szilva megbecsültségét hozhatja meg a hazai termesztők számára.