A kezdetben kártevő mentesnek tartott fehér akácnak kezdetben nem volt ismert károkozója, az általam vizsgált akác-gubacsszúnyogot csak 2006-ban fedezték fel Magyarországon. A tápnövény nagy elterjedésének és a szúnyog természetes ellenségeinek hiányának köszönhetően ma már tömeges elterjedése tapasztalható. Munkám során eme invazív faj tápnövény egyedek közötti és tápnövény egyedeken belüli megoszlásának jobb megismeréséhez szerettem volna hozzájárulni.Vizsgálataimat Budapesten a XIV. kerületben, valamint Debrecenben a Nagyerdőben és az Egyetem téren végeztem. Véletlenszerűen kiválasztott 5-5 fa, cserje és bokor 3-3 ágát vizsgáltam meg. Az alábbiakat figyeltem meg: az összetett leveleken belül a gubacsok megoszlását, levélméret preferenciát, tápnövény mérete alapján volt e különbség a gubacsok megoszlásában, valamint összehasonlítottam a két területet.