Dolgozatomban a hibás teljesítés értelmezése, szabályozása, és jogkövetkezményeiként kialakított jogintézmények történeti fejlődését és változásait kívánom bemutatni, a római jogi szabályozástól egészen napjainkig. A fejlődési folyamat hatásait a magyar jogi szabályozásra vetítve írom le. Az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésnapján megalkotott és 2014. március 15-én hatályba léptetett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a hibás teljesítés és jogkövetkezményei körében is hozott változást. Az elméleti és jogszabályi változások történeti áttekintését a római jogi szabályokkal kezdem, melyek komoly alapját adják a mai jogrendszereknek is. Ezután rátérve a magyar szabályozásra, az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslatnak a hibás teljesítésre adott „iránymutatásait” veszem sorra, mely bár „csak” javaslat maradt, jelentős hatást gyakorolt a magyar bírói gyakorlatra. Az 1959. évi IV. törvény, a ma már régi Ptk-nak nevezett jogszabály, és az arra felvetődött kritikák, majd az azt orvosló 1977. évi IV. törvénnyel hozott módosítások után, az Európai Parlament és Tanács 1999/44/EK hatását a hibás teljesítés hazai szabályozására mutatom be. Mindezek lezárásaként az új Ptk. rendelkezésit veszem sorra, kiemelve a változásokat. Dolgozatom második részében a magyar bíróság jogalkalmazásán, jogeseteken keresztül szeretném megmutatni a szabályozás gyakorlatban történő alkalmazását, és rávilágítani a jogalkalmazás során felmerülő értelmezési kérdésekre