Mose Alpan a hivatalos neve, de mindenki úgy ismeri: Pil. Magyarul: Elefánt. Ezen a néven ismerték a vészkorszakban is, amikorra cionista ifjúsági ellenállás egyik szervezője volt. Sorsa jellegzetes huszadik századi történet: Elefánt Márton 1918-ban született, a demokratikus Csehszlovákiában nevelkedett, a Hitler-csatlós Szlovákiában tapasztalta meg a zsidóüldözést, Magyarországon szervezte az embermentést, majd a háború után Izraelben találta meg a hazáját. Mose Alpan évtizedekkel az események után a lelkiismeret regényét írta meg. Könyvében felismerhető, valóságos helyzetek vannak, a regényalakok megjelenítik a történet igazi szereplőit, noha a regény egésze mégis olvasmányos fikció. Így válik benne hitelessé a cionista fiatalok sokszor visszatérő lelkiismereti bizonytalansága: tisztességesebb-e a családdal maradni, és a kényszerű fogságot, a deportálást választani, jogos-e megbújni, és a túlélés érdekében megtagadni a közös zsidó sorsot. Az olvasónak alkalma nyílik, hogy átérezze annak a maroknyi fiatal ellenállónak a küzdelmét, akik szembeszálltak a hatalmas túlerővel, noha nem rendelkezik a harchoz szükséges eszközökkel és feltételekkel. Fegyverük az elszántság és a leleményesség volt, céljuk minél több zsidó kimenekítése az ellenség karmaiból. A válságos napokban a hősiesség az élet természetes részévé vált: barátságok és szerelmek szövődtek, új, tartósnak bizonyult kapcsolatok váltották fel a békebelieket. Az Izraelben és a diaszpórában a világháború óta felnövekvő fiatalok nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a zsidóságnak az ellenállásban és a mentésben tapasztalatai és hagyományai vannak.