Szakdolgozatomban Lucebert Minnebrief aan onze gemartelde bruid Indonesia és Hugo Claus Een vrouw című ciklusát hasonlítottam össze. A ciklus a De Oostakkerse Gedichten című kötet második ciklusa, amelyből a nyitó- és a záróverset választottam ki elemzésre. Úgy gondolom, hogy a két vers elemzésével hű képet kapunk a 14 versből álló ciklusról. Hugo Claus versei szerelmes versek. Lucebert gyarmatellenes versében Indonézia kizsákmányolása ellen emeli fel hangját és fejezi ki felháborodását. A két mű az experimentalizmus csúcspontjaként vonult be a köztudatba, ezért esett a választásom ezekre a művekre. A dolgozat első részében az ötvenes évek történelméről, irodalmáról adtam képet. Ismertettem a kor folyóiratait, többek között azokat, amelyek megjelenési felületet biztosítottak a vizsgált verseknek. Megvizsgáltam azokat a tényezőket, amelyek indítékul szolgálhattak a két mű megírására és bemutattam azokat a stílusokat és eseményeket, amelyek szerepet játszhattak a két költő világképének és stílusának kialakulásában. A dolgozat második részét a versek tartamának rövid összefoglalásával vezettem be. Ezt azért tartottam fontosnak, mert a versekben előforduló nagyszámú metafora és képnyelv nehezíti a versek befogadását az olvasó számára. Az asszociációk és szabad versforma használata újdonságot jelentett az ötvenesek költészetében. A verseket a következő szempontok alapján vetettem össze: szójátékok, allúziók, metafora, vitalitás és alliteráció. A metaforák és képzettársítások a spontaneitás benyomását keltik az olvasóban. A versek és a szakirodalom tanulmányozása során azonban fény derült arra, hogy a nyelvi játékok és asszociációk mögött allúziók és átgondolt, tudatosan használt metaforák rejtőznek. Lucebert a költői eszközöket és a többhangúságot elhivatottságának szolgálatába állította, míg Hugo Claus gazdag nyelvi játékát a kísérlet és hagyomány békés egymás mellé állításával érte el.