Hallgatói dolgozatok (Néderlandisztika Tanszék)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Néderlandisztika Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 141)
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Boerenprotesten in Vlaanderen
    Pólyik, Orsolya; Bozzay, Réka; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom Flandriára, Belgium holland nyelvű részére koncentrálva, a jelenleg is zajló, nagy visszhangot kiváltó gazdatüntetéseket vizsgálja. Munkám során megvizsgáltam, hogy melyek voltak azok a politikai intézkedések és törvények, amelyek a gazdákból elégedetlenséget váltottak ki. A demonstrációk a mai napig tartanak, azonban azoknak kiváltó okai a ’90-es évekig nyúlnak vissza. A szabályozások, amelyeknek a gazdáknak eleget kell tenniük, az évek múlásával egyre szigorúbbakká váltak. Rengeteg gazdaság csődöt jelentett, vagy a kormány megvásárolta őket. Megvizsgáltam, hogy a gazdaságok által kibocsátott szennyező anyagok miért is jelentenek akkora problémát ránk és a környezetre nézve egyaránt. Hiszen ezek az anyagok a talajba kerülve nem csak a környezetre, de ránk is veszélyt jelenthetnek. A sertés-, és szarvasmarhatelepeket fenyegetik leginkább a kormány különböző szigorításai, hiszen nekik a legmagasabb a károsanyag-kibocsátásuk. Az elmúlt évek tiltakozásait különböző szempontok alapján csoportokra szedtem, és azok alapján kerültek bemutatásra. Megfigyelhető, hogy az évek múlásával a gazdák elégedetlenségének mértékével párhuzamosan a demonstrációk is egyre erőszakosabbá váltak. Míg kezdetben csak békésen felvonultak az utcára a traktorjaikkal, mára már szinte teljesen kontrolálhatatlanná váltak. A hatóságok sem tudják már őket megfékezni, hiszen sokszor velük szemben is erőszakosan lépnek fel. Ez év februárjában pedig a tiltakozások halálos áldozatot is követeltek. Dolgozatomban a tüntetések társadalmi megítélését is tárgyaltam. Mindent összegezve elmondható, hogy a flamand társadalom megítélése a demonstrációkkal szemben pozitív. Csak akkor vélekednek másképp, hogyha azok nekik fennakadást okoznak. Ha például nem tudnak időben eljutni a munkahelyükre akkor dühösekké válnak, viszont egy csendesebb, békésebb megmozdulást szívesen támogatnak. Munkám utolsó fejezetében pedig azt vizsgáltam, hogy mely intézkedések, változások jelenthetnék a tiltakozások végét. Annak érdekében, hogy egy lehetséges megoldás születhessen a kialakult problémára mind politikai, mind a gazdák felőli oldalról változásokra van szükség. Ugyan az elmúlt években a két fél többször is tárgyalt egymással, eddig még mindig nem sikerült megtalálni azt a középutat, mellyel mindkét oldal elégedett lenne. Remélhetőleg erre hamarosan sor fog kerülni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Verschillen en overeenkomsten tussen Reinaerde de Vos en andere vos-figuren
    Dankó, Eszter; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozatom Reinaerde róka és más rókafigurák közötti hasonlóságokról és különbségekről szól. Kutatásom során azt vizsgáltam, hogy egyes magyar népmesékben, nemzetközi történetekben és Ezópusz meséiben hogyan van ábrázolva a róka, és hasonlít-e a Van den vos Reinaerde mesében szereplő rókakarakterre. Az első fejezetben került hosszabban ismertetésre maga a Van den vos Reynaerde mese. Itt olvashatunk a történetről és az abban szereplő ravasz, hazug, aljas rókáról. Ebben a mesében a főszereplő lop, csal, hazudik és lelkiismeret furdalás nélkül veri át a többi állatot. A mese végén, miután mindenkit az őrületbe kerget, büntetés nélkül elmenekül. A továbbiakban Ezópusz, ókori görög író meséit elemeztem. Az ő tanulságos meséiben is gyakran fordulnak elő rókakarakterek, melyek olyasfajta tulajdonságokkal rendelkeznek, mint Reinaerde róka. Ezen mesék nem a róka főszerepéről szólnak, hanem inkább a történet tanulságairól, ettől függetlenül a hat elemzett mesében a rókafigurák tulajdonságai és cselekedetei cáfolhatatlanul hasonlítanak Reinaerde róka tulajdonságaira és cselekedeteire. A harmadik fejezetben esett szó magyar népmesékről, melyekből kettő került elemzésre. A Róka koma és A szállást kérő róka mesékben nagyon hasonló, szinte ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező rókákról olvashatunk, mint a Van den vos Reynaerde történetben. E történetek is furfangos és ravasz rókákról szólnak. A Róka Koma című mesében a róka a farkast, A szállást kérő róka című mesében a róka embereket ver át folytonos hazudozásával, ami szintén egy olyan jellemvonás, amely Reinaerde rókában is meg van. A negyedik, és egyben utolsó fejezetben írtam nemzetközi mesékről, pontosabban egy német, egy afrikánsz, egy tibeti és egy indián meséről. Ezen mesék főszereplői is ravasz rókafigurák, akik átverik a többi állatot. Az egymástól meglehetősen távol eső területektől függetlenül mindegyik mesében nagyon hasonló, már-már azonos rókakarakterekkel találkozunk, akik céljai, tervei és jellegzetességei megegyeznek. Összességében elmondható, hogy a rókafigurák mesékben történő ábrázolása világszerte nagyon hasonló. Mind a magyar népmesék, nemzetközi történetek és Ezópusz mesék rókakarakterei rendkívül ravaszak, agyafúrtak és aljasak, csak úgy, mint Reinaerde róka. Korszaktól, kultúrától és szerzőtől függetlenül ez a rókákról alkotott sztereotípia évszázadok óta létezik.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Omgaan met kritiek
    Bodnár, Liliána; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom célja megvizsgálni, hogy Belgium, a belga nép, illetve az akkori király, II. Lipót, hogyan kezelte a Kongói Szabadállamot ért kritikát, annak fennállása alatt, 1885-1908 között. Mint a legtöbb elnyomó rendszer esetén, így a Kongói Szabadállam esetében is többen kritikusan szólaltak fel a rendszere ellen. Kongó esetében fontos figyelembe venni, hogy a kritika, avagy a valóságos helyzet napvilágra hozatala gyakran angol nyelvterületről származik. S bár a terület lakói is felszólaltak a rendszer ellen, azonban az ő hangjukat gyakran nem hallották meg. Már közel öt évvel a Kongói Szabadállam létrejötte után megjelent az első olyan irat, amely megpróbálta felhívni a figyelmet a Kongó medencéjében kialakult helyzetre. Többek között arra, hogy a belga király folyamatosan megszegi az 1885-ös berlini szerződést. A George Washington Williams által írt nyílt levélnek azonban nem volt hatása. Bár időközben többen is megpróbálták felhívni a figyelmet a kongói visszásságokra, ezek nem értek el komolyabb hatást Lipót rendkívüli módon kiépített védelmi szerkezete miatt. Ez így volt egészen az 1904-es Casement jelentésig, amikor ugyanis elkezdett kicsúszni a belga király kezéből az irányítás. Az addig olajozottan működő védelmi szerkezet a Kongói Reform Szövetség, és a vezéralakja, E. D. Morel által megjelentetett tényfeltáró szövegek, tanulmányok, kutatások, illetve a független nemzetközi bizottság vizsgálatának eredményei miatt már nem volt képes megvédeni Lipótot. S bár a király ragaszkodott Kongójához, mégis kénytelen volt 1908-ban átadni a belga kormánynak a Kongói Szabadállamot. Így régi Kongói Szabadállam területén, amely ma már olybá tűnik, hogy csak nevében volt szabad, egy új korszak vette kezdetét az újonnan létrejött Belga Kongóban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Woorden leren
    Almási, Brigitta; Kántor-Faragó , Márta; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban a holland nyelv középiskolában történő tanulását vizsgáltam Magyarországon, kiemelten a szótanulási stratégiákra fókuszálva, hiszen a megfelelő szókincs minden nyelv tanulásának az alapja. Igyekeztem feltárni az ezzel kapcsolatos elméleti hátteret különféle tudományos szakcikkek, tanulmányok segítségével. Magyarországon – a felsőoktatáson kívül – két középiskolában oktatják intézményes keretek között a holland nyelvet: a budapesti Lónyai Utcai Református Gimnáziumban és a debreceni DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum és Kollégiumban. 2023 novemberében egy online Google Forms kérdőív segítségével megkérdeztem ezekben az iskolákban tanuló diákokat a holland nyelvtanulásukról. 50 diák töltötte ki önkéntes és anonim módon a kérdőívet, melyben a demográfiai adatokra, motivációkra, nyelvtanulási és kiemelten a szótanulási stratégiákra irányultak a kérdések. A válaszok alapján részletesen elemeztem a holland nyelv elsajátításán belül a szótanulási stratégiák különböző formáit, technológiai eszközeit, gyakoriságát és hatékonyságát a középiskolai diákok körében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Tussen twee vaderlanden
    Pusztai, Réka Csenge; Mikoly-Hetei, Adrienn; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat Sivirsky Antal (1909-1993) hollandiai magyar irodalomtörténész, író, nyelvész, műfordító szerepét mutatja be az holland-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok terén. Mivel kevés tudományos cikk vagy kutatás jelent meg erről az elfeledett de jelentős tudósról, hiánypótló jelleggel mutatom be róla kutatásom eredményeit. A dolgozatban kitérek az életére, többek között, hogy hogyan került Hollandiába és ott hogyan sajátította el a fent említett készségeket és milyen eredményeket ért el. Tárgyalom továbbá sokszínű írói munkásságát, az aktív évei alatt ugyanis szépirodalmi művei, irodalomtörténeti könyvei, antológiái és fordításai is megjelentek, ezen kívül számtalan cikket írt újságokba és folyóiratokba, valamint részt vett holland-magyar szótár és egy enciklopédia elkészítésében is. Mindezeket figyelembe véve vizsgálom Sivirsky munkásságát és szerepét mint kulturális transzfer a holland és magyar kultúrában és irodalomban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Duolingo
    Szekeres, János; Kántor-Faragó, Márta; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A kutatás témája az egyik legnépszerűbb ingyenes nyelvtanulási alkalmazás, a Duolingo. A dolgozat első része arról szól, hogy a technológia milyen hatással volt a nyelvtanulásra és -oktatásra, ezután a Duolingo leírására kerül sor. A kutatás utolsó részét egy kérdőív képzi, amelyet a Debreceni Egyetem anglisztika és néderlandisztika szakos hallgatói töltöttek ki. A nyelv és a technológia már évezredek óta szoros kapcsolatban van, egészen az írás megjelenése óta. A digitalizáció hatalmas változásokat hozott a nyelvtanulás és -tanítás terén: megjelentek a podcastok, a közösségi oldalak (fórumok, Facebook, MySpace stb.), majd később az applikációk is. Ma a leggyakrabban használt ingyenes nyelvtanuló-alkalmazás a Duolingo, amely eleinte szövegek fordításával foglalkozott. Később a Duolingo ingyenes nyelvkurzusokat kezdett készíteni, amelyek száma napjainkig növekszik. A Duolingo hatékonyságáról több kutatás is készült, melyek közül az egyik legkorábbi és legtöbbször hivatkozott Vesselinov és Grego 2012-es kutatása, mely szerint a 34 óra a Duolingón annyi tananyagot ad le, mint egy egyetemi félév. A kutatás kérdőíve rákérdezett a kitöltők nyelvtudására, illetve nyelvtanulási szokásaira (használnak-e applikációkat vagy sem), és hogy használják-e a Duolingót. Ha erre igennel válaszoltak, egy új kérdéssorban megadhatták többek között, hogy milyen gyakran, milyen nyelvek tanulására használják az applikációt. A végén rövid szöveges értékelést is adhattak a hallgatók. A Duolingo elterjedtségében nem látszódtak jelentősebb különbségek. Az átlagos hallgató körülbelül két éve használja a Duolingót naponta, általában 13 percig. A hallgatók felismerték az alkalmazás előnyeit (gyakorlásra, ismétlésre jó) és a hátrányait is (hosszú távú tanulásra nem elegendő).
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Het gewicht van woorden
    Bucsku, Balázs; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban a holland és magyar szociáldemokraták számára két kulcsfontosságú történelmi eseményt hasonlítottam össze - Troelstra "tragédiáját" (1918) és az Őszödi beszédet (2006). Mindkét politikus beszéde vizsgálatra és összehasonlításra került, ezt követően pedig 3 különböző szempont alapján vizsgáltam meg a történések visszhangját. Dolgozatom fő célja az volt, hogy a két, egymásra hasonlító, de egymástól mégis száz évre levő eseményeket összehasonlítsam és megvizsgáljam a következményeket, a szociáldemokraták és az érintett politikusok jelenlegi státuszát Hollandiában és Magyarországon. A bevezetésben ismertettem mind a századforduló utáni Hollandiát, mind a rendszerváltás utáni Magyarországot, ezáltal kontextusba helyezve a történéseket, melyek előtt mindkét politikus bizonyos fokú népszerűségnek örvendhetett. Ezt követően Troelstra téves forradalmi próbálkozását elemeztem, melynek keretén belül górcső alá vettem az 1918 november 12-én elhangzott alsóházi beszédét, majd Gyurcsány Ferenc 2006 szeptember 17-én kiszivárogtatott balatonőszödi beszédével tettem ugyanezt. Az események nem csak a lakosságra, hanem az azokat elindító politikusokra is nagy hatással voltak, így elemeztem Troelstra és Gyurcsány viselkedését az eseményeket követően. Az elemzésemet a holland lakosság egyöntetű kormánypártiságának és a magyarok vérbe fulladt tüntetéseinek bemutatásával folytattam, ezt követően pedig választási statisztikákkal mutattam be az események visszhangját. Végül a sajtó reakciójával zártam az elemzésemet. Összességében kijelenthető, hogy a két országban hasonló reakciókat váltottak ki a történések, viszont míg Hollandiában a szociáldemokraták hamar vissza tudták szerezni szavazóik bizalmát, addig Magyarországon fatális tévedésnek bizonyult Gyurcsány kiszivárogtatott beszéde.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Identiteitsverlies en zoektoch in de actie van kindertreinen vanuit literaire perspectief
    Szabó, Petra; Mikoly-Hetei, Adrienn; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom fókuszában az 1920-ban indult gyermekvonat akció irodalmi megvilágítása áll, különös tekintettel az identitás elvesztésére és keresésére. A dolgozatom témáját úgy választottam meg, hogy olyan területre összpontosítson, amely mind Magyarországon, mind Hollandiában jelen volt, és hosszú éveken keresztül valós kapcsolatot teremtett a két ország között. Maga a gyermekvonat akció hosszú ideig egy elfeledett esemény volt, és csak a kétezres évek elejétől kezdtek publikálni róla. Napjainkban már általánosan elfogadott tény, hogy az akció negatív következményekkel is járt a résztvevő gyerekek számára, kifejezetten az identitásuk tekintetében, amelyekkel hazatérésük után kellett szembenézniük. Érdekelt, hogy az akkori irodalomban fellelhetőek voltak-e olyan jelek, amelyek felhívták volna a szülők figyelmét arra, hogy a gyermekvonatakció pozitívumai mellett negatív hatások is érhetik a gyermekeket. A szakdolgozatom első részében, kifejtem az akció történelmi hátterét és kialakulását mutatom be, hogy a vöröskereszt humanitárius segítségnyújtásából hogyan alakult ki egy majd tíz éven át tartó gyermeksegélyezési akció Hollandia és Magyarország között. Ezzel a fejezettel azt kívánom elérni, hogy a gyermekvonatakcióval kapcsolatban kevésbé tájékozott olvasók is teljes képet kapjanak a témáról. A második részben az identitás vesztést és keresést vizsgálom a személyiségfejlődés szempontjából. Amelyből kiderült, hogy az identitásunk egész életünk során folyamatosan alakul és változik a környezetünk hatására. Majd a harmadik részben olyan irodalmi művekben keresem az identitás vesztésre és keresésre utaló jeleket, amelyek az 1920-as években jelentek meg, tehát valószínűleg azok a gyerekek és szülők olvasták őket, akik részt vettek az akcióban is. Szó esik még a művek tartalmáról, kialakulásukról, szerzőikről. A negyedik fejezetben az irodalmi alkotások eredményeit összehasonlítom a valóságban tapasztaltakkal. A gyermekvonatakció alatt keletkezett levelek nagy segítségemre voltak, ugyanis ezek mentén kezdtem a kutatást. Mivel azt tapasztaltam, hogy a legtöbb levél tartalmát tekintve kevés eltérés fedezhető fel, így általam választott három levélről írok bővebben. Néhány levél a mellékletben is megtekinthetőek. Majd a fejezet végén két darab rövid filmet 25 is bemutatok, amelyekben egy a gyermekvonatokban részvevő, a kisfilmekben már idős hölgy mesél az életéről és tapasztalatairól az akcióval kapcsolatban. Zárófejezetemben összefoglalom a kutatásom eredményét és levonom a következtetéseket, valamint megválaszolom a dolgozatom elején feltett kérdést, miszerint voltak-e jelei az akkori irodalomban a gyermekek későbbi identitáskrízisének
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    De Hongaarse receptie van Herman Heijermans in de eerste helft van de 20ste eeuw
    Petneházy, Dorottya; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozatomban Herman Heijermans holland színdarabíró fogadtatását vizsgáltam Magyarországon a 20. század első felében. Heijermans saját szülőhazájában, Hollandiában is megvizsgáltam elfogadottságát. Tettem egy rövid kitekintést Közép-Európán belül Lengyelországra, Szerbiára, Csehországra és Németországra is. Megvizsgáltam az eddigi magyar és holland nyelvű szakirodalmat, ami Heijermanst említi. Kiemelkedő szerepe volt a kutatásomban a digitálisan elérhető újabb források vizsgálata. Heijermans kedvezőbb fogadtatását próbáltam az olvasó elé tárni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Het beeld van Hongarije in de Nederlandse reisliteratuur (1920-1930)
    Béke, Jakab Botond; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom témája a Magyarországról alkotott általános kép az 1920-as évek holland utazási irodalmában. Három rendkívül különböző szerző munkáiban vizsgáltam azt, hogy milyen Magyarország-képet tártak az olvasó elé. Munkám egy fasiszta irónő, egy jómódú nemes és egy református teológus tapasztalatain alapszik. Jogosan gondolhatjuk, hogy e három különböző ember véleményei és tapasztalatai javarészt nagyon eltérőek, ugyanakkor bizonyos pontokon mind egyetértettek. Tapasztalataik olvasása és feldolgozása során találkoztam pozitív és negatív, konstruktív és destruktív gondolatokkal egyaránt. Az olvasó ebbe az izgalmas, viszonylag ritkán kutatott területbe pillanthat bele munkám olvasása során.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Koronavírus elleni intézkedések a magyar és a holland oktatásban a 2020/2021-es tanévben
    Bakó, Lola; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban összehasonlítottam a magyar és holland iskolákban meghozott korlátozásokat a koronavírus ideje alatt a 2020/21-es tanévben. Külön vizsgáltam az általános és középiskolákat, valamint a felsőoktatást és az óvodákat, bölcsődéket. Összehasonlítottam az érettségi igőszakot mindkét országban. Emellett írtam a pedagógusok oltásáról is mindkét ország tekintetében. Végül utánanéztem a karantén pszichológiai hatásainak is.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Receptie van Madelon Székely-Lulofs in Hongarije
    Váradi, Zsuzsanna; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban a Jáván született holland írónő, Madelon Székely-Lulofs magyarországi recepcióját vizsgáltam különböző zsurnalisztikai szövegek alapján, melyeket elsősorban az 1930-as években írtak. Erről a témáról már körülbelül 13 évvel ezelőtt Pusztai Gábor is készített tanulmányt, ami az Acta Neerlandica című periodikában jelent meg a ’De schrijfster van de Javaanse slaven’101 címmel. Dolgozatom fő célja az volt, hogy azt vizsgáljam, hogy az azóta online elérhető cikkekben található kritikák mennyire változtatják meg a már meglévő eredményt. A bevezetőben röviden ismertettem Madelon Lulofs életét, majd utána a fő részben a munkásságát, és különböző újságokban és folyóiratokban (Független Szemle, Napkelet, Ellenzék, Korunk, Nemzeti Ujság, Színházi Élet, Ujság, A mai világ képe, Szocializmus, Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Csillag) található szövegek tartalma alapján kerestem a bevezetőben feltett kérdésekre a válaszokat. Madelon Lulofsról írónőként főként pozitív kritikákat írtak az említett lapokban, de akadtak negatívak is, valamint bizonyos dolgokat az írónő életével és munkásságával kapcsolatban hibásan neveztek meg. Fordítói munkásságáról egy recenziót találtam, egy holland könyv, a Goede Moordenaar magyar fordításáról. Azon forrásokat tekintve, amik a rendelkezésemre álltak, az fogalmazható meg, hogy különböző kritikákkal illették az írónőt, és a legtöbb visszajelzést a Koelie, a Rubber és a De andere wereld című regényeiről lehetett találni, mert ezeket fordították le magyarra, így ezek voltak leginkább ismertek Magyarországon. Összességében kijelenthetjük, hogy ugyanazt az eredményt kaptam, amit már korábban Pusztai Gábor is az Acta Neerlandica periodikában megjelent ’De schrijfster van de Javaanse slaven’102 című tanulmányában. Madelon Lulofs Magyarországon mérsékelt ismertséget szerzett, ezt mutatja az is, hogy bizonyos dolgokat hibásan tudtak vele kapcsolatban, viszont többnyire pozitív kritikákkal illették őt, és lelkesedtek iránta.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    De effecten van het trans-Atlantische slavernijverleden in Nederland, vanuit het perspectief van de online media
    Szentmiklósi, Gergő; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban a holland online média szemszögéből vizsgáltam a transzatlanti rabszolga-kereskedelem hatásait. 2023-ban is számos vita forrása Hollandiában a rabszolgatartó múlt, amelyet a média is rendszeresen tárgyal. Ennek egyik oka, hogy a koloniális múlt feldolgozása máig sem történt meg. Bár a transzatlanti rabszolga-kerekesdelem a 19. században véget ért, manapság is érzékeny téma. Dolgozatom egy pillanatfelvétel, amely az aktuális helyzetet vizsgálja.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    De relatie tussen literatuur en geweld
    Lénárt, Péter; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatban Móricz Zsigmond Árvácska című művét hasonlítom össze, Cyrel Buysse De biezenstekker című munkájával. A dolgozatban a fő fókusz az erőszak jelenségére irányul és az erőszak kontextusából vizsgálom a két művet. A dolgozatban szó van többek között a Naturalizmus hazai megjelenésének körülményeiről és megítéléséről, valamint jelentősségéről a Magyar irodalom történetben. Ezen kívül taglalja a Naturalizmus Flandriában való megjelenését és hatását a Flamand irodalomra. Továbbá taglalja, a két szerző irodalmi munkásságát a naturalizmus kontextusában és munkásságuk hatásait a két ország irodalmára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Beroepskeuze bij studenten Nederlands
    Mihály, Tamara; Kántor-Faragó, Márta; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A magyarországi holland szakos hallgatók pályaválsztási készségeit vizsgáltam. Magyarországon három egyetem található, amin van holland képzés, ez a három egyetem került összehasonlításra egy kérdőív által.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Imperfectum in Duitse en Nederlandse taalboeken
    Küzmös, Csenge Inez; Kántor-Faragó, Márta; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Ebben a szakdolgozatban a múlt idő egyszerű, elbeszélő formája jelenik meg alapszinttől középszintig különböző holland és német nyelvtankönyvekben. A dolgozat során látható, hogy az egyszerű múlt idő hogyan van levezetve nyelvtani szabályokon és feladatokon keresztül.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hoe veranderen de herinneringen aan de Holocaust in Nederland en in Hongarije?
    Lányi, Anna; Bozzay, Réka; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat a Holokauszt emlékezetének változásáról szól.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nederlands-Hongaarse relaties in het onderwijs na de eerste wereldoorlog
    Forisek, Zsófia; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatom a holland-magyar kapcsolatokról szól. Az első részben Magyarország helyzetét tárgyalom az első világháború után. A holland gyermekmentő akció fontosságáról is írok az oktatás tekintetében. A második részben rátérek a Julianna iskola történetére, mindennapjaira és ideológiájára. Az utolsó részben a holland-magyar kapcsolatokról írok a felsőoktatásban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Anne Frank in de herinneringscultuur
    Varga, Kata; Mikoly-Hetei, Adrienn; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Anne Frank a második világháború és a zsidóüldözés egyik legnagyobb szimbóluma. Naplója, amelyet a bujkálása és koncentrációs táborban töltött ideje alatt írt, világhírűvé vált és több mint 70 nyelvre lefordították. Emellett része több ország, köztük Hollandia és Magyarország emlékezetkultúrájának is. Szakdolgozatomnak az a célja, hogy a téma ezen oldalát feltárja és elemezze mind elméleti, mind gyakorlati síkon. Az emlékezetkultúra fogalma a 18-19. századtól kezdett el egyre fontosabbá válni. Az egyes országok egyre jobban elkezdték felismerni az őseik által elkövetett tettek következményeit. Ezt a felismerést különféle emlékek létrehozása követte, amelyek segítségével elkezdték gondozni saját emlékezetkultúrájukat. Egy nép emlékezetkultúrája egy rendkívül összetett folyamat, mely folyamatnak egy olyanfajta emlékezés a végterméke, amely akár évmilliókon keresztül is őrízheti egy nép kultúráját, amennyiben segédeszközei megfelelően megőrzés alá kerülnek. Olyan elemekből tevődik többek között össze, mint a kollektív- és individuális-, valamint kommunikatív- és kulturális- emlékezet. Igyekeztem ezeket az önmagukban is összetett fogalmakat minél világosabban bemutatni, és így egy teljes képet adni arról, hogy mit is jelent az emlékezetkultúra. Számos ország emlékezetkultúrájának része a második világháború, és ezen belül Anne Frank is. Hollandiában bujkált a családjával együtt, így ebben az országban számtalan alapítvány, emlékmű, napló-adaptáció tiszteleg az élete előtt. A legfontosabb és legismertebb példák egyike az Anne Frank Stichting, amely Otto Frank segítségével jött létre. Az alapítvány az Anne Frank Ház megőrzésével és az egész világon folytatott munkájával őrzi a Frank család emlékét. Az utrechti Anne Frank-szobor és az amszterdami Nevek emlékmű nemcsak Annéra, hanem a háborúban meggyilkolt zsidókra is emlékezik. Ezen felül a napló különböző adaptációi is részét képezik az emlékezetkultúrának. Ernie Colón: Anne Frank/ A hivatalos életrajz képregény átirata című képregény a fiatalabb korosztálynak is segít Anne történetét érthetően megismerni. Hollandia mellett Magyarország is nagy hangsúlyt fektet Anne emlékének megőrzésére. Nálunk ez főleg kiállítások és adaptációk formájában jelenik meg. Az Anne Frank naplója című egyszemélyes operett a színházi feldolgozása Anne életének. Az Anne Frank Alapítvány jóvoltából több kiállítás is ellátogatott hazánkba. A ‘Ha az lehetek, aki vagyok’ és ‘Olvass és írj Anne Frankkal’ című kiállítások minden korosztály számára elérhetővé tették Anne életének megismerését. Dolgozatomban ezek mellett több hasonló médiumot illetve segédeszközt mutatok be röviden, amelyek Anne Frank emlékének megőrzését szorgalmazzák.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Vrouwenmoordenaars in de middeleeuwse literatuur
    Sebestyén, Bianka; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban a németalföldi Het lied van heer Halewijn és a magyar Molnár Anna középkori népballadákat hasonlítottam össze. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a két mű közötti hasonlóságok véletlenszerűek-e, vagy valamilyen általános európai vándormotívum létezését bizonyítják.