A megfigyelések során kétféle morfológiájú növekedést tapasztaltam. Az egyik esetben az albínó hajtások minden esetben a tövi részükön zöld hajtásokkal voltak kapcsolatban, azaz a tövük közös szövetdarabból (diszkuszból) fejlődött ki. Az ilyen növekedési formát spontán kimérának sejtettük (4. ábra).
Másik esetben a fehér hajtások és a környezetben található zöld növények között nem volt kapcsolat, noha az albínó hajtások száma akár három-négy is lehetett. Úgy vélem, hogy ezek az egyedek tiszta albínók voltak, és nem kimérák. Az úgynevezett zöld-fehér kimérának tartott egyedről készült alábbi felvételen jól látható a kétféle hajtástípus közötti szöveti kapcsolat, mindkét oldalról fényképezve (4. ábra). Ez a megfigyelésünk azt az elvi lehetőséget tárta fel előttem, hogy az üzemi SYN-AR palántanevelő állományokban elméletileg várható olyan, - részben szektoriális - albínó-zöld kimérák felbukkanása, melyek szöveti kapcsolatban vannak egymással, ezáltal közös fotoszintézissel képesek fennmaradni.