A választott téma összetettségére utal tehát, hogy a hatékony és eredményes kihallgatás összefüggésben áll a kihallgató tudásával és felkészültségével, az általa választott és alkalmazott módszerrel és kérdezéstechnikával, a gyanúsított személyiségével, felkészültségével, a kihallgatáson tanúsított magatartásával – amire a kihallgatónak hatékonyan kell reagálnia a vallomás megszerzése érdekében. A vallomás megszerzésében kiemeltnek tekintem a kihallgató személyét. Azzal ugyanis, hogy sikeresen felméri a gyanúsított személyiségét, viselkedését, előnyt kovácsolhat az eljárásban. Mindez egyúttal rámutat véleményem szerint a továbbképzések súlyára, az eljárás szakmai oldalának támogatásának kérdéskörére is. A témaválasztást indokolta számomra, hogy a hatályos Be. törvényben meghatározott előkészítő ülésre tekintettel véleményem szerint különösen jelentőséggel bírnak a vallomástétellel kapcsolatos szabályozások, illetve a kihallgatás/meghallgatás eredményes kimenetele. A szakdolgozatban tárgyalt kérdések súlya egyben etikai értékkel is bír számomra. Felvetődik ugyanis az a kérdés, hogy milyen határokat kell húznunk a 21. században a bűnelkövetők kihallgatását illetően általános érvénnyel? Illetve, változik-e ez a határ a jövőben annak ismeretében, hogy a bűncselekmények milyen változást mutatnak? Gondolok itt egyrészről az erőszakos bűncselekmények súlyára, valamint az erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben megfigyelhető generációs érintettségre. Az etikai oldalát a témaválasztásomnak abban jelölöm meg, hogy felvetem a kihallgatásokkal szemben támasztott etikai normák átgondolását – amivel párhuzamba állítom a kihallgatást végzők szakmaiságát