A bemutatott szociális városrehabilitációs projekt megvalósítását befolyásolja a járvány. A korábbi terveket megvalósítani pedig csak újratervezéssel lehet. A járványnak gazdasági, társadalmi hatásait évtizedek múlva lehet majd kimutatni teljes mértékben, jelenleg a legfontosabb amit tehetünk, hogy lokálisan is megpróbálunk alkalmazkodni, növelni ellenállóképességünket és a bekövetkezett válságot kellőképpen menedzselni mind egyéni, mind projektszervezeti vagy intézményi, mind pedig hazai szinten. A fejlesztéspolitika, a városrehabilitáció is alkalmazkodásra kényszerül, ahogy az uniós források között is új eszköz jelent meg a helyreállítás kezelésére. Fontos látni, hogy a korábbi paradigmákat a Covid-19 átírja, megváltoztatja, a súlypontokat áthelyezi. Áthelyezi a digitalizációra, a gazdasági életben a válságmenedzsmentet, és újabb szervezeti és munkaszervezési struktúraváltást követel meg mind a magánszektorban, mind a közszférában, növeli az e- közszolgáltatások elérhetőségének, a digitális tudástár-bővítésnek az igényét stb. A projekt előrehaladását is jelentős mértékben érinti a pandémia, azonban leginkább a szoft megvalósítást, azaz a szociális rehabilitációval és integrációval összefüggésben lévő projektelemek kerültek nagyobb veszélybe. A közösségi találkozások drasztikus csökkenésével, a rendezvények tilalmával a célcsoport társadalmi integrációja is veszélybe került. Az alkalmazkodó- és ellenállóképesség kifejlesztése globális cél jelenleg a pandémia miatt.