Az óvodáskorúak érzelemszabályozása a nevelési stílus, a párkapcsolati elégedettség és a szülői reziliencia tükrében

Abstract

A vizsgálatban az óvodáskorú gyermekek érzelemszabályozását befolyásoló szülői és gyermeki tényezők komplex összefüggésrendszerének feltárását tűztük ki célul. Elemzésünk fókuszában a nevelési stílus, a szülői reziliencia, a párkapcsolati elégedettség, valamint a gyermeki temperamentum állt. A felmérésben 114 óvodáskorú gyermeket nevelő szülő (dominánsan édesanyák 93,9%) vett részt, akik online kérdőívcsomag segítségével adtak számot nevelési attitűdjeikről, saját megküzdési kapacitásukról és gyermekük érzelmi-viselkedéses jellemzőiről (53 fiú,; 61 lány, átlag életkor 4,5 év). A leíró statisztika alapján a mintát homogén, demokratikus nevelési stílus és a gyermekek alacsony érzelmi labilitása jellemezte, valamint az életkor előrehaladtával az irányító szülői attitűd és az adaptív szabályozási készségek szignifikáns fejlődése volt megfigyelhető. A regressziós elemzések rávilágítottak, hogy bár a szülői reziliencia és az irányító nevelési stílus közvetlen bejósolói az érzelmi stabilitásnak, ebben a fejlődési szakaszban a biológiai alapú temperamentum (emocionalitás) hatása még dominánsabb a környezeti támogatásénál. Kimutattuk továbbá a szülői háttértényezők interakcióját, mely szerint a szülői reziliencia akkor támogatja leghatékonyabban a gyermek érzelmi fejlődését, ha az magas párkapcsolati elégedettséggel párosul. Ugyanakkor a szülői védőfaktorok, az irányító stílus közvetlen pozitív hatása ellenére nem bizonyultak szignifikáns moderátornak a temperamentumból fakadó reaktivitás mérséklésében. Eredményeink megerősítették a stabil szülői háttér és a támogató párkapcsolati klíma jelentőségét az érzelemszabályozás internalizációjában, ugyanakkor rámutattak a biológiai meghatározottság korai prioritására, amely kijelöli a gyermeki egyéni érzékenységhez illeszkedő nevelési tanácsadás és prevenció fontosságát.