A hamis gyógyszer fogalmára nincs egységesen elfogadott definíció, legfontosabb tulajdonsága, hogy összetételéről, hatásosságáról, eredetéről valótlan adatokat közölnek. A világpiacon forgalmazott gyógyszerek átlagosan egytizede hamisított. Az átlag mögött óriási regionális különbségek húzódnak. A nem megfelelő jogalkalmazás, a nem kellőképp szigorú ellenőrzési rendszer miatt a fejletlenebb országokban igen nagymértékű a probléma. Az alkalmas törvényi háttérrel rendelkező, fejlett államokban csekély a valószínűsége, hogy a legális ellátási láncba hamis gyógyszer kerül. Az illegális csatornákon való terjesztés viszont mindenhol szabályozatlan és nehezen követhető. Napjainkban a hamisítványok forgalmazásának fő színtere az internet. A WHO szerint minden második online értékesített gyógyszer hamis lehet. Az Európai Parlament és a Tanács gyógyszerhamisítás visszaszorításáért létrehozott 2011/62/EU irányelvének megalkotói ezért is tartották fontosnak, hogy az irányelv kitérjen az internetes rendelés szabályozására is. Az irányelv másik fontos eleme azt kívánja elérni, hogy minden egyes doboz gyógyszer eredete egészen a gyártásig visszakövethető legyen. Egy potenciális veszélyforrást, a paralel kereskedelem keretein belül történő átcsomagolást is szigorúbb követelményekhez kötik. Az irányelv ezen kívül büntethetővé kívánja tenni az egészségügyi termékek hamisítását. Így hazánkban is a 2013. július 1-jén érvénybe lépő új Büntetőtörvénykönyv bűncselekményként rögzíti a gyógyszerhamisítást. Az akár nyolc év szabadságvesztéssel járó büntetés remélhetőleg visszaveti a hamisítási kedvet. Magyarországon jelenleg is szigorú törvényi szabályozás és ellenőrzési rendszer működik. Az engedély nélküli gyógyszerforgalmazás a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 199/A. § (1) bekezdése alapján szabálysértésnek minősül. E tevékenység kivizsgálására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jogosult. Nálunk a legális ellátási lánc folyamatos ellenőrzés alatt van. A gyógyszergyártók és nagykereskedők ellenőrzése az Országos Gyógyszerészeti Intézet, a gyógyszertárak felügyelete az ÁNTSZ feladatkörébe tartozik. A magyarországi patikákban kapható gyógyszerek teljesen biztonságosak, ugyanis a legális gyógyszerellátási lánc mentes a hamis készítményektől. Ezért fontos tudatosítani a betegekkel, hogy gyógyszereiket kizárólag legális csatornán keresztül szerezzék be. Óva kell inteni őket a nem hivatalos úton történő gyógyszerbeszerzéstől, tájékoztatni kell a hamis gyógyszerekkel kapcsolatos veszélyekről, problémákról, ugyanis a hamis gyógyszerek súlyosan károsíthatják az egészséget, akár halált is okozhatnak. A tájékoztatásban fontos szerepet játszanak az egészségügyi dolgozók, illetve a tömegkommunikáció, a sajtó, a média tudatformáló tevékenysége sem elhanyagolható. Fel kell hívnunk arra is a betegek figyelmét, hogy ha illegális forrásból vásárol orvosságot, nem tudja a későbbiek folyamán esetleges kárigényét érvényesíteni. Ugyanis a csaló hamisítók nem vállalnak termékfelelősséget, sőt az esetek többségében nem is azonosítható a gyártó, a forgalmazó. Nem mellékes az sem, hogy hivatalosan a gyógyszer mellé minden esetben fontos információk – például adagolásra, interakciókra vonatkozó - tartoznak, amit a patikában az expediáláskor megkap a beteg a gyógyszerésszel való kommunikáció során. Ellenben a hamis gyógyszer vásárlásakor ez általában elmarad. A visszaszorítás fő alappillérei tehát a megfelelő jogszabályi háttér és ellenőrzés megteremtése, a gyógyszerek útjának követését, azonosítását lehetővé tévő technikák alkalmazása, és a betegek tudatosságának növelése. Ehhez globális összefogásra van szükség. Ha a betegek, az egészségügyi dolgozók, a szervezetek, hatóságok hatékonyan együttműködnek, továbbra is biztosítható, hogy hazánkat ne lepje el a hamis gyógyszerek áradata.