"#Hosszas anyaggyűjtés után a világháború alatt kezdett bele Kossuth Lajosról szóló könyvébe. Feltehetőleg úgy vélte, hogy Kossuth gondolataihoz, igazához kell folyamodnunk a világrendülés napjaiban, az ő jövővel kapcsolatos elképzeléseiből lehet erőt merítenünk: fel akarta mutatni Kossuth hitét és szándékait. Kezdetben Az igazi Kossuth Lajos címet szánta munkájának. Ezen dolgozott még Buda ostromának idején is, olykor gyertyafény mellett. A könyv története ezután kalandosra fordult, s szinte csoda, hogy megmaradt. Az ostrom elültével, mivel lakásunk részben lakhatatlanná vált, Püski Sándor invitálására 1945. március 10-én elindultunk a Viharsarok irányába, Békés nagyközségbe. Ahogy megérkeztünk -Németh László és családja, valamint mi ketten, apámmal-, kvártély és koszt várt. Püski Sándort a jó szándékú gondoskodás vezette, és a két -feltehetőleg legrosszabb körülmények között talált- írójának megóvása is cselekvésre indította, ismerve a korabeli fővárosi politikai indulatokat. A készülő Kossuth-könyv ott volt szegényes holmink között, és "túlélte" a napokig tartó vonatozás viszontagságait. Pár héttel később azonban a békési rendőrség őrizetbe vette a községbe érkezett "gyanús idegeneket", és telefonon jelezték Békéscsabára: letartóztattuk Fejes Gézát és egy "német" írót, mit tegyünk velük? Vitték a szobánkban lelt papírokat is, tartalmukban röpcédulákat sejtve, ezek a Kossuth-könyv lapjai voltak. Utóbb apámat átszállították a békéscsabai politikai rendőrség épületébe, és véle "ment" ismét a könyv anyaga. Szabadulásakor kapta vissza." (Féja Endre) Pár héttel később azonban a békési rendőrség őrizetbe vette a községbe érkezett "gyanús idegeneket", és telefonon jelezték Békéscsabára: letartóztattuk Fejes Gézát és egy "német" írót, mit tegyünk velük? Vitték a szobánkban lelt papírokat is, tartalmukban röpcédulákat sejtve, ezek a Kossuth-könyv lapjai voltak. Utóbb apámat átszállították a békéscsabai politikai rendőrség épületébe, és véle "ment" ismét a könyv anyaga. Szabadulásakor kapta vissza." (Féja Endre)