A géntechnológiával módosított élelmiszerek megjelenésük óta vita tárgyát képezik. Nehéz a sok hiteltelen, tudományosan megalapozatlan információ között megtalálni a valóban hiteles tényeket, adatokat. A tudományág fiatalsága miatt nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből hosszú távú következtetéseket lehetne levonni az esetleges kockázatokra vonatkozóan. Ez a tény nem csak a laikusok körében okoz bizonytalanságot. A szakértőket is megosztja a terület. Hazánkban a bizonytalanságot jól szemlélteti, hogy Kormányunk az Alaptörvénybe is belefoglalta, hogy biztosítani fogja állampolgárai számára a GM-mentes mezőgazdaságot, attól függetlenül, hogy a tudomány jelen álláspontja szerint a köztermesztésbe került növények nem jelentenek egészségügyi kockázatot sem az állatokra, sem az emberekre nézve. Ettől függetlenül a sajtóban, médiában, tudományos folyóiratokban sorra közlik azokat a tanulmányokat, melyek valamilyen elváltozást találtak vagy a biodiverzitásban vagy az állati, netán a humán egészségi állapotban. Munkámban bemutatom azt a folyamatot, ami egy GM-növény születésétől az engedélyeztetésig eltelik, részletesen kitérve a technológia történetére, a géntechnológiai módosításra, a biztonsági vizsgálatokra, az engedélyezési eljárásokra, a különböző országok (USA, EU, Magyarország) jogi szabályzására és vélekedésükre a GM növényekről, valamint azok földrajzi elterjedtségére. Ezek alapján megállapítható, hogy az EU konzervatívabb szemléletmódjának köszönhetően Európában alig terjedtek el GM növények, míg az USA-ban virágkorukat élik. Éppen ezért az alkalmazott elővigyázatossági elv nagyobb biztonságot nyújt az esetleges kockázatokkal szemben, mint az USA lényegi azonosságon alapuló politikája.