De rol van ideologie in literaire cultuurbemiddeling

Abstract

Szakdolgozatom középpontjában Theun de Vries kommunista holland szerző élete és munkássága áll, akinek összesen hat műve – Űzd a farkasokat, pásztor!, Felségsértés, A vöröshajú lány, Európa tavasza, Spinoza és a Titkok birodalma – jelent meg hazánkban magyar fordításban 1949 és 1989 között. Kutatásom tudományos hátterét az irodalomtörténet kultúraközvetítéssel foglalkozó ágazata biztosítja, azon belül is Johan Heilbron, Petra Broomans és Gisèle Sapiro tudományos cikkei. Ily módon szeretném bebizonyítani, hogy egy külföldi szerző munkáinak fordításában és megjelentetésében bizonyos esetekben nem az eladásból származó bevétel, a köz érdeklődése vagy a mű irodalmi értéke játsszák a legnagyobb szerepet, hanem az alkotás és a szerző politikai és ideológiai állásfoglalása. Szakdolgozatom felütése a szóban forgó író, Theun de Vries életét foglalja össze, külön hangsúlyt fektetve irodalmi tevékenységeire, politikai nézeteinek kialakulására és a Magyarországgal való kapcsolatára, ezen belül is az ‘56-os forradalom és szabadságharc Hollandiára és a szerzőre gyakorolt hatásaira. A szakdolgozat ezt követően a kommunista magyar cenzúra működésére koncentrál, kihangsúlyozva azt a szigorú kulturális közeget, amelyben Theun de Vries magyarul megjelent művei nemcsak hogy megtűrt nyugati irodalomként voltak jelen, hanem egyenesen támogatásban és elismerésben részesültek. Ezt követően kerül sor a dolgozat lényegi elemére, Theun de Vries műveinek magyarországi recepciójára és azok elemzésére. Kutatásom során számos korabeli újság és folyóirat tartalmát dolgoztam fel, amelyek révén bepillantást nyerhettem a szerzőt és műveit érő hazai fogadtatás természetébe. Ahol lehetőségem nyílt rá, a fordítást végző szakember életére is kitértem, ezáltal is bővítve kutatásom perspektíváját. Zárásképp egy konklúzió következik, amelyben a szakirodalmakra, illetve a bevezetésben tett kijelentésemre reflektálva megállapítom, hogy Theun de Vries munkájának magyarországi sikere valóban nem gazdasági, olvasói vagy irodalmi érdekektől, sokkal inkább a szerző politikai-ideológiai állásfoglalásától és műveinek ezzel kapcsolatos üzenetétől függöt.