Szakdolgozatomon belül közfoglalkoztatott nők élethelyzetét vizsgálom. Szociális munkásként, úgy gondolom, hogy fontos a munkaerő-piaci helyzetet ismernünk, hiszen csak így tudunk segítséget nyújtani a hozzánk forduló kliensek számára. Magyarországon mai napig problémát jelent a szegénység és a munkanélküliség, amelyre próbál megoldást nyújtani a közfoglalkoztatás. Első fejezetemben a nő és férfi esélyegyenlőtlenséget mutatom be részletesen, majd ezen belül az utolsó alfejezetben rátérek a közfoglalkoztatott nők munkaerő-piaci esélyeire. Később a közfoglalkoztatás három formáját vizsgálom, végül a napjainkban működő közfoglalkoztatást is bemutatom. Az utolsó fejezetemben az empirikus kutatásomat szeretném ismertetni. Az interjúimat 11 Sajógalgócon élő közfoglalkoztatottként alkalmazott nővel készítettem. Az interjú alapján megismerhettem hogyan vélekednek a közfoglalkoztatásról, milyen pozitívumokat és negatívumokat fogalmaznak meg róla. Ezen felül a zsákfaluban létrejövő hierarchiára is kitérek, amely alapján két csoportot neveztek meg a kérdezettek: a „fent” és a „lent” különbségeit is kifejtem.