Informatikai szemszögből fontos feladat, hogy jól tudjuk kiválasztani, melyek azon az adatok, melyek a probléma szempontjából relevánsak, és csak azokkal kell foglalkoznunk. Az absztrakció megfelelő végrehajtása azért fontos, mert determinálja, hogy az informatikai rendszerünk mit fog modellezni a valós rendszerből. Nyilván az előző példáknál is az absztrakciónak arra kell irányulnia, hogy az a végső cél, hogy a rendelkezésre álló adatokat valamilyen döntés meghozatalához elérhetővé tegyük. Döntéshozatal esetében a támogatás lényegében annyit jelent, hogy egy adott kérdésben (például, hogy egy vállalat hogyan érheti el a legnagyobb profitot) választ próbálunk adni, vagyis inkább csak egy javaslatot, a meglévő információk alapján. Diplomamunkám első részében azt mutatom be, hogy az adattárházak hogyan modellezik a valós rendszereket, hogy a döntéshozatalhoz hatékony támogatást nyújtsanak. Az mindenki számára egyértelmű, hogy ha egy házat akarunk építeni, akkor először az alaprajzát kell elkészítenünk, ezzel modellezzük. Azt fogom megmutatni, hogy az adattárházak olyan alapvetőek egy döntéstámogatási folyamatban, mint amilyen alapvető egy ház alaprajza a házépítés során. Nagyon fontos a jó modell, de az is, hogy ezt a modellt mindenki ugyanúgy értelmezze. (Egy ház alaprajza minden tervezőnek, mérnöknek ugyanazt kell, jelentse.) Ehhez egy egységes jelölőrendszerre van szükség. Kicsit absztraktabban gondolkodva ez a jelölőrendszer a modell (alaprajz, adattárház) modellezésével jöhet létre, ezt nevezzük metamodellnek. Diplomamunkám második részében az adattárházak szabvány metamodelljét ismertetem, végső célként egy konkrét probléma modelljét adom meg, a CWM jelöléseit felhasználva. A modell a szabvány egy implementációjának is felfogható, központi kérdése az adatforrások, és az adattranszformáló (ETL) folyamatok szabványos leírása.