A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei – különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében

Szabó, Erika

A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei – különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében

dc.contributor.advisor	Münnich, Ákos
dc.contributor.author	Szabó, Erika
dc.contributor.authorvariant	Szabó , Erika
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Humán Tudományok Doktori Iskola
dc.date.accessioned	2010-04-14T08:28:54Z
dc.date.available	2010-04-14T08:28:54Z
dc.date.created	2009	hu_HU
dc.date.defended	2010-04-21
dc.date.issued	2010-04-14T08:28:54Z
dc.description.abstract	A Magyar Köztársaság Rendőrsége vezetésének napjainkban humánpolitikai szempontból a legfontosabb feladata a meglévő, éppen ezért értékes gyakorlati tapasztalattal rendelkező ál-lomány megtartása. A munkahelyi stressz és a munkahelyről való elvándorlás szoros össze-függését figyelembe véve különös aktualitását adja mindez értekezésemnek, melyben a Ma-gyar Köztársaság Rendőrsége jelenlegi egészségpszichológiai és egészségfejlesztési rendsze-rének bemutatása mellett a hivatásos állományú rendőri lét által okozott észlelt stresszterheltség jellegzetességeinek a feltárását, illetve annak az állományban eltöltött évek számával, mint idői komponenssel való összefüggéseinek a vizsgálatát tűztem ki célul. Mind-ehhez az egészség és a munka kapcsolatára vonatkozóan Karasek, WHO által is javasolt, Munkaterhelés-Kontroll-Támogatás modellje szolgáltatott elméleti keretet. A vizsgálatomhoz a hivatásos állományú rendőrök számára kötelezően előírt időszakos pszi-chikai alkalmassági vizsgálatok során, a központilag meghatározott módszertan alapján köte-lezően felveendő Explorációs Kérdőív, valamint a speciálisan erre a célra kidolgozott és a rendvédelmi szervek állományán standardizált Rendvédelmi Szervek Munkahelyi Stressz Kér-dőíve (RMSK) adatait használtam fel. Az elemzett 3980 kérdőív két megyei szervnél (Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság és Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság) valamint a Ké-szenléti Rendőrségnél, a Rendőrség speciális szervénél szolgálatot teljesítő 2987 főtől, a 2001-2008 közötti időszakból származik.LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK: I. A hivatásos állományú rendőrök elégedettek a munkájukkal, a feladataikkal és a munka-társaikkal, mely különösen igaz a tiszti beosztást betöltő kollégákra. A hivatásos állo-mányú rendőrök számára a munkakörülményekkel kapcsolatos stresszorok a konkrét munkafeladattal kapcsolatos stresszoroknál megterhelőbbek. A munkakörülmények vo-natkozásában elsősorban az anyagi megbecsülés, másodsorban a munkahelyi komfort hiányosságai emelhetőek ki. II. A három vizsgált demográfiai jellemző (nem: férfi/nő, rendfokozat: tiszt/tiszthelyettes, családi állapot: egyedülálló/társas kapcsolatban élő) stresszterheltségi profilra gyakorolt hatásának vonatkozásában elmondható: 1. A két nem képviselői között nincs valódi, tendenciaszerű különbség az észlelt munkahelyi stresszterheltségi profiljukra vonatkozóan, bár észlelhetőek a nemi jellegzetességeikből, illetve a nemi szerepeikből fakadó különbségek. 2. A társról, családról való gondoskodás kötelezettsége általában véve fokozza a munkahelyi stresszterheltség összesített mértékét. 3. A tiszthelyettesek a tiszteknél jóval megterhelőbbnek észlelik az anyagi meg-becsültségük és a munkakörülményeik hiányosságaiból fakadó megterheltsé-güket. A tisztek ezzel szemben a konkrét munkaterheltségük mellett a feltéte-lezhetően sokuk által betöltött vezetői beosztásukból következő felelősségüket, illetve a szervezet velük szembeni elvárásait érzik fokozottabban megterhelő-nek. 4. A nem, a beosztás és a családi állapot együttes hatását tekintve a munkahelyi stresszterheltségük vonatkozásában a legrosszabb helyzetben a társas kapcso-latban élő tiszthelyettesek vannak. III. A munkahelyi stresszterheltség mértékének időbeni változásával kapcsolatosan az első 10-15 állományban töltött év jelent – elsősorban a konkrét munkaterhelésből, a Rendőr-ség szervezeti jellegzetességeiből, illetve a társas környezetből (vezetők, kollégák) adó-dó munkahelyi stresszorok esetén – emelkedő stresszterheltséget, melyet követően stag-nálás, majd bizonyos esetekben csökkenő tendencia jelentkezik. Mindez fordított u-alakú összefüggést feltételez a munkahelyi stresszterheltség mértéke és az állományban eltöltött évek száma között, mely összefüggés jellegzetességei azonban jelentősen eltér-nek egymástól a tisztek és a tiszthelyettesek vonatkozásában. A tiszthelyettesek esetén igaznak tekinthető, hogy minél régebb óta van valaki állo-mányban, annál magasabb a munka, elsősorban a munkakörülmények, okozta megterhe-lés mértéke. A tisztek esetén ez a kapcsolat nem ilyen egyértelmű. Eredményeim alapján a Magyar Köztársaság Rendőrségének az állományáról való pszichés gondoskodása vonatkozásában számos gyakorlati megállapítást, javaslatot lehet tenni, melyek közül kiemelendő az időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálat idői rendje módosításának a szükségessége. For the leadership of the Hungarian Republic’s Police from the human political aspect keep-ing its well-trained staff -and because of this-, the most expertise is among the most important tasks. Considering the close relationship between work-related stress and migration from the workplace it makes my study especially unique, in besides showing the health psychology and health promotion system of the Hungarian Republic’s Police my aim was to explore the char-acteristics of experienced stress-load caused by the police officer life and its relation to the years of being on duty as time factor. For this – connected to the relationship between health and work – Karasek’s Workload – Control – Support model has been chosen as a theoretical basis, also recommended by the WHO. In my examination I have used the data collected from the tests, that have been ordered to be filled out at the annual fitness-checking: the Exploration Questionnaire, and the Work-related Stress Questionnaire of the Law enforcement Agencies (RMSK) developed and standardized specially for and on this population. The analyzed 3980 questionnaire came from two county police headquarters (Fejér county and Veszprém county) and from the Readiness Police (the special police forces) 2987 persons, from 2001-2008. THE MOST IMPORTANT RESULTS: I. The police officers are satisfied with their work, tasks and workmates and this is espe-cially true for the colleagues in officer status. The stressors connected to the working circumstances are more burdening for the police officers than the stressors directly con-nected to the task itself. From the aspect of the working circumstances the deficiencies of the financial appreciation and the comfort of the workplace that have emerged. II. Considering the three examined demographic data (gender: male/female, marital status: single/living together with someone, status: officer/warrant officer) and their effect to the stress-load profile we can draw the following conclusions: 5. There are no real big differences connected to gender from the aspect of per-ceived stress-load’s profile, but the characteristics of the gender shades it, so the sex role differences could be perceived. 6. Taking care of your partner and your family is strengthening the stress-load by generally. 7. The warrant officers results show more stress-load from deficiencies in the fi-nancial appreciation and the working circumstances. The officers besides their work-load feel their individual responsibility and the organizational expecta-tions more burdening that probably comes from the leader status they working in. 8. Gender, status and marital status’s effect together from the aspect of work re-lated stress the warrant officers living together with someone are in the worst position. III. Connected to work related stress-load changing over time there’s a higher stress-load in the first 10-15 years especially connected to concrete workload, the organizational char-acteristics of the police, and the stressors coming from the social environment (col-leagues, leaders) that is followed by a stagnation and in a decline in some cases. This re-sults seem to be referring to an turned down U shape connection between the level of work-related stress and the years spent in duty, that are more different in the group of officers and warrant officers. It could be considered an approved statement – in the case of the warrant officers - that the more years the individual have stayed in duty the higher the level of stress –load coming mostly from the working circumstances. This connection s not so evident in the case of officers. IV. There could be several recommendations and statements done – based on my results – to the aspect of psychological provision of the Hungarian Republic’s Police, where it would be emphasized the need of a modification in the scheduling of the periodic psy-chological fitness-checking.	hu_HU
dc.format.extent	251	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/93931
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	Rendőrség	hu_HU
dc.subject	hivatásos állományú rendőr	hu_HU
dc.subject	munkahelyi egészségpszichológia	hu_HU
dc.subject	munkahelyi egészségfejlesztés	hu_HU
dc.subject	munkahelyi stressz	hu_HU
dc.subject	állományban eltöltött idő	hu_HU
dc.subject	nem	hu_HU
dc.subject	tiszt/tiszthelyettes	hu_HU
dc.subject	családi állapot	hu_HU
dc.subject	időszakos pszichikai alkalmasságvizsgálat	hu_HU
dc.subject	police	hu_HU
dc.subject	police officer	hu_HU
dc.subject	occupational health psychology	hu_HU
dc.subject	workplace health promotion	hu_HU
dc.subject	occupational stress	hu_HU
dc.subject	years of being on duty	hu_HU
dc.subject	gender	hu_HU
dc.subject	officer/warrant officer	hu_HU
dc.subject	marital status	hu_HU
dc.subject	periodic psychological fitness-checking	hu_HU
dc.subject.discipline	Pszichológiai tudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu_HU
dc.title	A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei – különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében	hu_HU
dc.title.subtitle	Valóban megterhelő-e a hivatásos állományú rendőri lét?	hu_HU
dc.title.translated	The System of Occupational Health Psychology and Workplace Health Promotion at the Hungarian Republic’s Police and the Characteristics of Work Related Subjective Stressload – Especially the Time Factor – Among the Police Officers	hu_HU
dc.title.translated	Is it really hard to be a police officer?	hu_HU