A Hajdúszováti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet átalakulása és az új szervezetek működése, vagyoni helyzete

Abstract

október 23. a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja. A történészek és politikusok szerint ez az időszak az 1956-os forradalom és szabadságharc folytatása és beteljesülése. Új alkotmány született és új társadalmi, gazdasági alakulat felépítményét megtestesítő politikai és intézményi szervezetek jöttek létre.

A bekövetkezett változások törvényszerűen megkövetelték a gazdasági szerkezet és főként a termelési viszonyok átalakítását. Ez magában foglalta a termelőeszközök tulajdonformájának, a társadalom osztályszerkezeteinek, a termelőegységek és – ágak kapcsolatának, továbbá az elosztás társadalmi formájának gyökeres megváltoztatását. Ezt a folyamatot tükrözték az 1990-ben megválasztott parlament által elfogadott törvények, amelyek egyrészt a privatizációs törvényeken keresztül az állami vagyon lebontását, míg a szövetkezeti törvényen keresztül a szövetkezeti csoporttulajdon nevesítésével, a szövetkezeti vagyon privatizációját teremtették meg. Ebben a folyamatban a hajdúszováti szövetkezet, melyet diplomadolgozatom témájául választottam, úttörőmunkát végzett. A szövetkezet vezetése és szakemberei olyan átalakulási formát választottak, amely a tagság számára elfogadható volt. Dolgozatom ezt az átalakulási folyamatot és az új szervezetek működését, azok vagyoni helyzetét mutatja be.