Az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan fokozott teher hárul az egészségügyi rendszerre. Szerepe megnő, hiszen nem csak a hosszú élettartam a cél, hanem fontos a megfelelő életminőség biztosítása is. Az országok a feltörekvő generációra fókuszálnak, az idősebb korosztálynak nem szentelnek kellő figyelmet. Az idős populáció jelentős fiziológiai változásokon megy keresztül a kor előrehaladtával. Változik a gasztrointesztinalis traktus motilitása, csökken a gyomorsav kiválasztás. Számos gyógyszernek a felszívódása csökken, a hatóideje viszont megnő. A testtömeg összetételében is jelentős változások történnek. A zsírszövet/testtömeg aránya nő, melynek következményeként a zsírban oldódó gyógyszerek (barbiturátok, benzodiazepinek) felhalmozódhatnak. Az öregedés során a test összvíztérfogata csökken, ezért a vízoldékony gyógyszerek alkalmazása során a terápiás adagukat csökkenteni kell. Erről a tényről nem szabad megfeledkeznünk a β-blokkolók, a diuterikumok és a digoxin idős betegeknek történő felírásakor sem. A gyógyszerek metabolizmusára hatással van a máj csökkent vérátáramlása, valamint az oxidatív rendszer teljesítményének megváltozása. Növekszik a lehetséges interakciók száma, ezért idős betegekben igyekezzünk redukálni a májon át kiválasztódó gyógyszerek mennyiségét. A kiválasztásban végbement átalakulások között a glomeruláris filtrációs ráta és a vese vérátáramlásának csökkenése is kihatással van a vesén át kiválasztódó gyógyszerekre. Más gyógyszerek esetében gyógyszerfelhalmozódás következhet be, különösen a kis terápiás indexszel rendelkező szereknél, mint például az aminoglikzidok, a procainamid, digoxin vagy a lithium. A farmakodinámiás hatások összegzésénél kulcsfontosságú kiemelnünk a csökkent receptorválaszt az adrenerg hatású gyógyszerek esetén. Bizonyos szerek használatakor (opiátok, benzodiazepinek) viszont megnövekedett receptorválaszt tapasztalhatunk. A gyógyszermellékhatások miatt sok idős ember kerül feleslegesen kórházba. Az idősek szinte minden panaszukra gyógyszert kapnak, a terápiák viszont nincsenek összerendezve. Ne írjunk fel indokolatlanul olyan szimptómára gyógyszert, amelyet az életkorral járó fiziológiás változás okoz. Az orvosnak nehéz eldönteni, hogy az esetleges állapotromlás az alapbetegség súlyosbodása, egy új betegség manifesztációja, vagy egy nem kívánt gyógyszermellékhatás következtében alakul-e ki, vagy esetleg egy elfelejtett gyógyszerbevételből adódik. Mindezekből kiderül, hogy az idős generációt kezelő orvosok közel sincsenek egyszerű helyzetben. A diplomamunkámban is részletezett tényezők befolyásolják a terápiás elveket, melyet mindig egyénre szabottan, a legalacsonyabb hatásos dózisban kell alkalmazni.