A legdrágább falatok, avagy az élelmiszer-pazarlás a debreceni egyetemi hallgatók körében

Abstract

Az élelmiszer-pazarlás mértéke, jelentősége és következményei sokat vizsgált téma, mivel nagyban hozzájárul az erőforrások pazarlásához és a környezeti károkhoz. A Debreceni Egyetem kutatása arra irányult, hogy feltárja az élelmiszer-pazarlás mögött húzódó tényezőket, különös tekintettel az egyetemi hallgatók szokásaira. Míg az élelmiszer-pazarlás általános mértéke világszerte jól dokumentált, az egyes népességcsoportokra, például az egyetemi hallgatókra vonatkozó kutatások csak a közelmúltban kaptak figyelmet. Az egyetemi hallgatók egyedülálló demográfiai csoportot képviselnek sajátos életritmusuk, korlátozott anyagi lehetőségeik és alaposabb ismereteik miatt. Az élelmiszerfogyasztási és pazarlási szokások közötti különbségeket célzottan kell tanulmányozni. A kutatás keretében 2023/2024-es tanévben a Debreceni Egyetem hallgatói körében készült felmérés az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos ismereteik és szokásaik megismerése céljából. A vizsgálat célja, hogy rávilágítson a pazarlás csökkentésének lehetőségeire, valamint hozzájáruljon a fenntarthatóbb fogyasztási minták kialakításához. A felmérés kérdőíves adatgyűjtésen alapult, kitöltése önkéntes volt, és 133 kérdést tartalmazott több kérdéscsoportban. Az adattisztítás után 618 hallgató válaszai alapján készült el jelen tanulmány a SPSS 29.0 program segítségével. Varianciaanalízist (ANOVA - Analysis of variance) és t-próbát végeztünk és Chi-négyzet próbát alkalmaztunk 5%-os szignifikanciaszint mellett. K-means klaszterezési algoritmussal a válaszadók csoportosítására került sor az általuk becsült, kilogrammban kifejezett egyéni, valamint a háztartásuk, vagy országos átlagos élelmiszer-hulladék alapján. E mellett PCA (Principal Component Analysis, főkomponens analízis) elemzést alkalmaztunk. A nemek között szignifkáns különbség volt, a nők jellemzően kevesebb élelmiszert pazaroltak, mint a férfiak, a jövedelmi csoportok között nem volt különbség a pazarlást illetően, azonban az attitűdök alapján kialakított főkomponensek esetében volt, a szerényebb jövedelmi helyzetűek jellemzően pénzügyileg tudatosabbak, míg az átlag feletti jövedelműekre kevésbé volt jellemző a tervezés, a környezetvédelem jellemzőbb volt rájuk. A végzettséget tekintve szintén szignifikáns különbség mutatkozott, az alacsonyabb végzettségűek fogékonyabbak a kedvezményekre, a magasabb végzettségűek pedig a környezetvédő főkomponensben értek el magasabb pontátlagot. JEL-kódok: D12, Q18, Q 53, Q56