Dolgozatomban azt a célt tűztem ki, hogy a vizsgált lombtrágyázási technológiák, így a főként a nitrogén, magnézium és kén továbbá a mikroelemek lombtrágyaként való kijuttatásának termésmennyiségre gyakorolt hatása mellett annak költséghatékonyságát is igazoljam. Összességében kísérletem alapján elmondható, hogy az őszi káposztarepce tápanyagigényes növény, melynek tápanyagellátására pozitív hatással van a lombtrágyázás. Feltétlen különbséget kell tennünk azonban intenzív és extenzív termesztéstechnológiát igénylő hibridek között, mert a technológiához nem megfelelő hibrid választás könnyedén alulmúlhatja a várt terméseredményt. Miután a kísérlet a repcetermesztésnek időjárás szempontjából kedvezőtlen évjáratban zajlott, levonható azon következtetés, hogy megfelelő agrotechnikával és hibridválasztással, fegyelmezett növényvédelemmel, illetve kiegyensúlyozott tápanyagellátással-ide értve a kísérletben vizsgált lombtrágyázást is -a csapadékhiány okozta terméskiesés bizonyos mértékben mérsékelhető.