STEM – területekhez kapcsolódó tanulói képzetek vizsgálata képalapú asszociációk segítségével 7 – 18 éves tanulók és felnőttek körében

Abstract

A szakdolgozat a STEM-területekhez kapcsolódó tanulói elképzelések vizsgálatára fókuszál képalapú asszociációk segítségével, különböző korcsoportok bevonásával. A kutatás kiindulópontja, hogy a STEM-pályák társadalmi jelentősége ellenére a tanulók gyakran nem választják ezeket az irányokat, ami részben a róluk kialakított képzetekből fakad. A dolgozat elméleti háttere a konstruktivizmusra és a szociális kognitív karrierelméletre épít, hangsúlyozva, hogy a pályaválasztást a tanulók előzetes elképzelései és önhatékonysága is befolyásolja. A kutatás módszertana kvantitatív kérdőíves vizsgálatot és kvalitatív miniinterjúkat kombinál, ahol a résztvevők STEM-helyzeteket ábrázoló képekhez társítanak foglalkozásokat és asszociációkat. A 47 fős minta 7–18 éves tanulókból és felnőttekből áll, lehetővé téve a korcsoportok összehasonlítását. Az eredmények szerint a STEM-ről alkotott kép erősen labor- és kutatásközpontú, ahol a tudós és a vegyész dominál. A vizsgálat kimutatta, hogy a különböző foglalkozások között jellegzetes asszociációs hálózatok alakulnak ki, például a gyógyításhoz (orvos–gyógyszerész) és a kutatáshoz (tudós–vegyész–biológus) kapcsolódó csoportok. A vegyész foglalkozás kettős szerepben jelenik meg: egyszerre kötődik a kutatáshoz és az egészségügyhöz. Az életkor előrehaladtával a foglalkozásokról alkotott kép komplexebbé válik, a felnőttek több szakmát kapcsolnak egy-egy helyzethez. Az eredmények azt is jelzik, hogy a természettudományos médiatapasztalat pozitívan befolyásolja a STEM-helyzetek felismerését. Összességében a dolgozat rámutat arra, hogy a tanulói képzetek sokszor sztereotipak, ezért pedagógiai szempontból fontos ezek tudatos alakítása és árnyalása a hatékonyabb pályaorientáció érdekében.