A nőket érintő reproduktív problémák, az ismétlődő spontán vetélések, vagy sikertelen mesterséges megtermékenyítések ma az egész világon előforduló jelenségek. A sikertelenség hátterében egyaránt feltételezhetünk genetikai, anatómiai, immunológiai, endokrinológiai és számtalan egyéb okot is, azonban az egyik leggyakrabban előforduló ok alloimmun eredetű. Ennek alapját az az elmélet képezi, mely szerint a magzat szemiallograft, vagyis az anya a magzatot – mely génjeit 50%-ban az apától örökli – idegenként ismeri fel. A terhességet megváltozott anyai immunválasz jellemzi, melynek eredményeképpen az anya magzatot 9 hónapig tolerálja annak ellenére, hogy számára idegen antigéneket hordoz. Munkám során a celluláris immunválasz laboratóriumi paramétereit vizsgáltam 196, legalább 2 sikertelen megtermékenyítésen áteső nő, és 41 egészséges kontroll perifériás vérében. A T-, B-, NK-, CD4+-. CD8+- és aktivált T-limfocita sejtarányokat áramlási citométeren mértem, majd a kapott eredményeket statisztikai próbákkal elemeztem.

A kapott eredmények alapján az általam vizsgált populációban a paraméterek közül az NK-sejtarány szignifikáns különbséget mutat a kontroll csoportban talált értékekhez képest, mely megegyezik az irodalomban talált eredményekkel. A fokozott NK-sejt arányt csökkentő kezelések megfelelő kiindulási alapja lehet a laboratóriumban elvégzett celluláris immunstátuszt vizsgáló tesztek.