A dolgozatom célja a magyarországi elektronikus kereskedelem területéhez szorosan kapcsolódó törvényi szabályozás elemzése, és néhány erre vonatkozó javaslat ismertetése. Először az elektronikus kereskedelem fogalmát definiálom. Utána néhány alapelvet mutatok be, amelyeket a jogalkotók szem előtt tartottak a szegmensre irányuló törvényhozás során. Az elektronikus kereskedelem szabályozására először a nemzetközi szervezetek dolgoztak ki mintatörvényeket, az előbbi alapelveknek megfelelően. Ezek közül ismertetem az OECD és az UNCITRAL kezdeti ajánlásait, amelyeket a hazai jogalkotók is követtek. Az internacionális szervezetek munkássága mellett az Európai Unió elektronikus kereskedelemre vonatkozó direktívájára is ki kell térni, hiszen a közösség jogharmonizációjának megfelelően, ez az ajánlás is fontos szerepet játszott a hazai törvényhozás során. A dolgozat gerincét – a röviden csak elektronikus kereskedelmi törvénynek nevezett – 2001. évi CVIII. törvény elemzése alkotja, de emellett kitérek a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendeletre és az elektronikus aláírásról szóló törvényünkre is. Ezután áttekintem a PayPal és az eBay működését, mint az elektronikus kereskedelem dinamikusan fejlődő szereplőit és megvizsgálom, hogy az itt lefolytatott tranzakciókra vajon vonatkoznak-e az előbb elemzett törvények rendelkezései. Ha nem, akkor milyen intézkedésekkel próbálják a jogi patronálás hiányát kompenzálni. Végül néhány javaslatot ismertetek az elektronikus kereskedelmi törvénnyel kapcsolatban.