Az erdőtelepítések kezdete szinte egybeesik a természetvédelem kiteljesedésével e térségben. Az erdőtelepítések beindulásának oka: az, hogy a Dél-Nyírség területe humuszban szegény, nagyrészt gyengén humuszos homok, amelynek igen magas a durva homok tartalma és igen alacsony termőképességgel rendelkezik. A laposok egy része jobb tápanyag ellátottsággal rendelkezik, de ezeken a helyeken meghatározó tényező a mindenkori vízellátottság, a hidrológiai viszonyok. A gyenge termőképesség – talajerő utánpótlás hiányában – alacsony hozamot (termésmennyiséget) produkált, így alakult ki ez a kedvezőtlen adottságú terület és mind a mezőgazdasági termelés. Bármilyen kultúrákra gondolunk, rozs, dohány, csillagfürt, málna stb. – veszteségessé vált, így felszabadultak ezek a területek. Ezek a területek kerültek be az erdőtelepítésre tervezett területek közé. Csupán a legjobb termőképességű területek maradtak ki az erdőtelepítésre szántak közül, ahol továbbra is mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. Persze ezen jobb területek termelésének versenyképessége is jócskán elmaradt a hajdúsági löszháttól, de még a Nyírség rozsdabarna erdő és kovárványos barna erdőtalajának termőképességétől is. Az erdőtelepítési tervek (hosszú távú) elkészülte után – lebontva éves tervekre elkezdődtek az erdőtelepítések megvalósításai. Az erdőtelepítések folyamatáról a mellékelt erdészeti üzemtervi térképmásolatok tanúskodnak. Arról, hogy milyen volumenű volt az erdőtelepítés a 70-es évektől napjainkig. Mindemellett statisztikai adatok is bizonyítják az erdősültség növekedését. Az erdőtelepítési terveket erdőmérnökök készítették. Feltétlen szükséges volt a talajvizsgálat 1,80 m mélységig – feltárandó a talajhibákat fás növénykultúráknál. A szükséges laborvizsgálat eredményeként figyelembe véve a terep és vízviszonyokat, humusztartalmat, megállapítást nyert a telepítendő fafaj. Sajnos a 70-es és 80-as években voltak nagy telepítési programok, amelyeket nagyobb mértékben támogattak