A toista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor, vagy néhány ecset és palette mellett. Átadja magát a tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a tao létezését, teljesen leköti a tao élvezete.