Minőség és könyvtár

Abstract

Napjaink legtöbbet emlegetett témája a minőségbiztosítás. Mi az oka annak, hogy a minőség és a hatékonyság is a középpontba került? A mindennapok követelményei a munkaerő piaci és társadalmi esélyteremtés feladatai, a nemzeti és regionális kulturális hagyományok megőrzése, a versenyképes gazdaság igényei, az információs társadalmak kihívásai szerte a világban rádöbbentették a közművelődés irányításában dolgozó politikusokat, szakembereket a minőség fejlesztési rendszerek fontosságára, kiépítésük szükségességére. Egyre több ország tekinti a minőségfejlesztésre fordított pénzügyi forrásokat befektetésnek, ugyanakkor elvárja, hogy a befektetések megtérülése kimutathatóvá váljék. A változások korában élünk, hiszen az elmúlt bő évtizedben hazánkban alapjaiban megváltozott a politikai struktúra, átalakult a gazdaság, multinacionális ipari, kereskedelmi és pénzügyi cégek népesítették be az országot. Megjelent a piaci verseny, a hiánygazdálkodást felváltotta a felhasználók megnyerésére irányuló harc, középpontba került a megrendelő. A megváltozott világban a hazai vállalkozások számára is egyértelművé vált, hogy hagyományos módszerekkel nem lehet sikeres eredményeket elérni; a külföldi minták hatására itthon is egyre inkább elterjedtek a korszerű szervezetfejlesztési módszerek: minőségbiztosítás, minőségirányítás, controlling, TQM, reengineering stb. (Barlai-Csapó, 1997). A korszerűbb, hatékonyabb szervezeti modell térhódítása elsősorban a versenyszférában jelent meg, mindezek a változások nem hagyták érintetlenül a közszférát sem: a minőségbiztosítás megjelent az önkormányzatoknál, az egészségügyben, az oktatásban. A minőségi szemlélet elterjedésének fontossága és szükségessége az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében is sürgetően jelentkezik.