Dolgozatomban a regéci uradalom XVII. századi gazdaságát vizsgáltam meg a század során íródott urbáriumok felhasználásával. Ezek a feljegyzések két részre bonthatóak, a XVII. század elején és végén keltezettekre. Összehasonlításuk lehetőséget ad arra, hogy a Rákóczi család regéci birtokainak gazdasági változásait nyomon kövessük. Különösen fontos forrásoknak bizonyultak a vizsgált időszak végén, az 1680-1690-es években íródott urbáriumok. Ezek az adott településen élők névjegyzékét is tartalmazzák, s többek között olyan információkkal szolgálnak, hogy az egyes emberek milyen foglalkozást űztek, illetve milyen, és mekkora állatállománnyal rendelkeztek. Ezek az adatok a teleknagyság összevetésével még pontosabb képet adnak az uradalom XVII. századi gazdálkodásáról, illetve az ott lakók mindennapjaira és társadalmi helyzetére is rávilágítanak.