A gyors digitális technológiai fejlődés következtében a mesterséges intelligencia térnyerése új kihívások elé állítja a jogalkalmazókat. Szakdolgozatom a mesterséges intelligencia (MI) jogalkalmazásra gyakorolt hatásainak, kockázatainak vizsgálatára irányul, bemutatva, hogy az MI alapú rendszerek integrációja hogyan érvényesül a jogalkalmazásban. Az MI, és az informatikai technológia a jogalkalmazás szolgálatában egyre nagyobb jelentőséggel bír, szerepköre bővül, de alkalmazása során elengedhetetlen az alkotmányos alapelvek és követelmények megfelelő érvényesülése. Konklúzióként kiemelem, hogy a joggyakorlatban uniós és nemzetközi szinten is szükség van a megfelelő jogi és technikai keretszabályok lefektetésére, de az emberi tényező jelenléte nélkülözhetetlen „felügyelői szerepben”.