A szakdolgozatom A személyiségi jogsértések vagyoni szankciói a polgári jogban címet viseli. Ebben a körben említhetjük a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) által tartalmazott nem vagyoni kártérítést, a közérdekű célra fordítandó bírságot, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépő 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: új Ptk.) megjelenő nem vagyoni kártérítést felváltó sérelemdíj nevezetű jogintézmény. Annak ellenére választottam ezt a témakört, hogy a polgári jog legmegfoghatatlanabb kérdéseiről van szó. Egységes álláspont vagy akár egy általánosan elfogadott definíció nincs ebben a témában. A gyakorlatát nagyrészt a bíróság munkálta ki, hiszen az ő feladatuk eldönteni, mely esetekben ítélhető meg nem vagyoni kártérítés és ennek mekkora a mértéke. A dolgozat célja ennek az erkölcsi sérelem témakörének körbejárása, bemutatása, valamint az olyan problémák feltárása, hogy milyen esetekben érvényesíthető nem vagyoni kártérítés iránti igény, vagy hogy egyáltalán mennyi az az összeg, amit nem is eltúlzott, de nem is alacsony megítélni egy ilyen perben. Munkám során legnagyobb figyelmet az immateriális kártérítésre fordítom, köszönhetően annak, hogy a jelenlegi szabályozás miatt ennek a legkiforrottabb a gyakorlata, a szakirodalmak ezt dolgozzák fel. Dolgozatom színesebbé tétele céljából néhány esetben jogesetekkel szemléltetem az adott kérdést, valamint néhány külföldi modell rövid felvázolásával tovább erősítem azt a megállapítást, hogy a nem vagyoni kártérítés definiálhatatlan, valamint megpróbálok rámutatni arra, hogy nem csak Magyarországon jelent nehézséget ezen jogintézmény szabályainak megalkotása. A jövőre való kitekintésként pedig a sérelemdíj sajátosságait, feltételezhető problémáit, valamint a bírói gyakorlatra várható hatását elemzem.