A mindennapi fogorvosi munka során a betegek legkülönbözőbb félelmeivel találkozok. A szorongás, illetve az elvégzendő kezelésektől és a fogorvos személyétől való rettegés nemcsak a beteg helyzetét nehezíti meg, sokszor a munkát is ellehetetleníti. Fontosnak tartom ezen állapotok felismerését és leküzdését. A alárendelt helyzet -mely megszüntetése a Ferenczi-féle kölcsönös analízis alappillére- következtében kialakult szorongásos állapotok oldásával olyan orvos-beteg kapcsolat alakítható ki, mely mindkét fél számára előnyös. Továbbá elengedhetetlen, hogy a fogorvos tanuljon hibáiból: a betegektől kapott kritikákat nem szabad mellőzni, sőt, elemezni kell őket, hogy a belőlük nyert tapasztalat jobbá tegye a későbbi munkát. Ferenczi naplóját olvasni olyan, mintha az ember egy kollégával beszélgetne, akinek klinikai megfigyelései új kontextusba helyezik saját eseteinket is. Gondolatai sohasem öncélúak, inkább mintha felajánlaná az együtt gondolkodás lehetőségét.