Mesterséges Intelligencia elfogadottsága a pszichoterápiában

Abstract

A szakdolgozat a mesterséges intelligencia (MI) pszichoterápiás elfogadottságát vizsgálja Magyarországon, 244 válaszadó bevonásával. Az eredmények alapján a kliensek nyitottabbak az algoritmikus rendszerekre, mint a szakemberek, akik több etikai kockázatot azonosítottak és erősebben ragaszkodnak a humán kapcsolathoz. Meglepő módon a 40 év alatti generációk kritikusabbak az MI-vel szemben, és ők észlelik legélesebben a technológia korlátait. Cáfolatot nyert az a feltételezés, miszerint a hagyományos ellátáshoz való nehezített hozzáférés – mint az anyagi vagy időbeli korlátok – az MI-alapú megoldások felé terelné a klienseket. Az elemzés rávilágított, hogy az önstigmatizáció mértéke a férfiak körében szignifikánsan magasabb, ami náluk a technológiával szembeni fokozott gyanakvással és elutasítással jár együtt. A segítségkérés belső gátjait tehát a gép által kínált anonimitás sem oldja fel automatikusan. A szakemberek többsége kizárólag a hibrid modellt tartja elfogadhatónak, ahol az MI praxistámogató eszközként jelenik meg. A kutatás rávilágít, hogy a fejlesztések sikere nem a hozzáférhetőség javításán, hanem a terápiás szövetség védelmén múlik.