A dolgozat első fejezetében a technikai elemzés általános jellemzőit, alapfeltevéseit, különböző elméleteit ismertettem, ezután bemutattam előnyeit, illetve hátrányait a fundamentális elemzéssel szemben. A következő fejezetben bemutatásra kerültek a technikai elemzés eszközei, ami három nagy csoportra osztva történt. Első részben ismertettem a grafikonok típusait, az elemzés során használt alapfogalmakat, illetve a piaci ciklusok kialakulásának okait mutattam be. A második részben a különböző típusú indikátorok közül mutattam be a legnépszerűbbeket. Gyakorlati példákkal támasztottam alá ezen mutatók működését, igyekeztem a vételi és eladási jelzéseket egy másik, különböző számítási módszeren alapuló indikátorral megerősíteni, ahogyan azt a gyakorlatban is célszerű alkalmazni. A harmadik részben az alakzatokra helyeztem a hangsúlyt. A különböző, leggyakrabban előforduló formációk esetében bemutattam a mögöttük meghúzódó tipikus befektetői magatartást. Ez alapján különböztethetünk meg a trend folytatódását megerősítő, a trend megváltozására utaló és általános alakzatokat, mely kialakulása során a kitörés iránya meghatározó. Az indikátorok és az alakzatok jelzése természetesen szintén egymást erősíti, mint azt a dolgozatomban található több példa is alátámasztja. Fontosnak tartottam bemutatni a legfontosabb kockázatkezelési megoldásokat, melyre a harmadik fejezetben került sor. A szakdolgozat keretében csak részvényekkel történő iránykereskedést segítő eszközöket mutattam be, amikor kizárólag az árfolyammozgásra alapozzuk a kereskedést long vagy short pozíció nyitásával, az elemzési technikák segítségével próbáljuk eltalálni az árfolyammozgás irányát. Az iránymentes kereskedéssel ellentétben ez a fajta stratégia egyszerű alapokon nyugszik, semmilyen speciális szoftvert nem igényel és kezdő kereskedők által is könnyen kivitelezhető, azonban az egyéni kereskedési stratégiák kialakításához kellő gyakorlat szükséges.