A primer Sjögren-szindróma (pSS) egy összetett autoimmun megbetegedés, amelynek lefolyását nemcsak biológiai, hanem pszichológiai és spirituális tényezők is befolyásolják. Jelen disszertáció két empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amelyek célja a pSS betegségaktivitásának holisztikus értelmezése a bio-pszicho-szociális–spirituális (BPSS) modell keretében.

Az első vizsgálatban 117 pSS-beteg adatait elemeztük gépi tanulási algoritmusok alkalmazásával annak feltárására, hogy mely biológiai (pl. IgG, RF, SSA, SSB, vérkép), pszichológiai (személyiségjegyek, önértékelés, szorongás, depresszió) és szociális tényezők (szociális támogatás, szociodemográfiai státusz) járulnak hozzá leginkább a betegségaktivitáshoz. Kimeneti változóként az SSA/SSB autoantitestek szintjét (biológiai aktivitás) és az ESSPRI indexet (szubjektív tünetteher) vizsgáltuk. Az eredmények szerint az autoantitest-szintek alakulását elsősorban biológiai tényezők határozták meg, míg az ESSPRI értékeire jelentős hatást gyakoroltak a pszichológiai változók is. Meglepő módon az alacsonyabb vonásszorongás magasabb biológiai aktivitással társult, míg az állapotszorongás és a fáradékonyság temperamentumvonás a szubjektív betegségterhet növelte.

A második vizsgálatban 108 beteg spirituális beállítódását és gyakorlatát elemeztük, valamint ezek kapcsolatát az immunológiai paraméterekkel és a betegségaktivitási mutatókkal. Az egyéni spirituális tevékenységet (ima, meditáció) végzők körében alacsonyabb SSA/SSB autoantitestszintek, valamint alacsonyabb ESSDAI- és ESSPRI-pontszámok voltak megfigyelhetők. Szignifikáns kapcsolat mutatkozott a spirituális elköteleződés és a bőr-, illetve légúti szárazság csökkenése között. Feltételezhető, hogy ezek a hatások pszichoneuroimmunológiai mechanizmusokon keresztül érvényesülnek, beleértve a stressz csökkentését, a pozitív érzelmek (pl. hála, remény) erősödését és az autonóm idegrendszeri szabályozást. Ezzel szemben a vallásos küzdelmek kedvezőtlenül befolyásolták a pszichés és immunológiai állapotot.

Az eredmények alátámasztják, hogy a pSS betegségaktivitásának alakulásában a biológiai tényezők mellett a pszichológiai és spirituális dimenziók is meghatározó szerepet töltenek be. A holisztikus szemlélet klinikai gyakorlatba történő integrálása – a pszichés állapot és a spirituális aktivitás rendszeres monitorozásával – elősegítheti a személyre szabott és hatékony betegségmenedzsmentet, valamint új irányokat nyithat az autoimmun betegségek terápiájában és kutatásában

Primary Sjögren’s syndrome (pSS) is a complex autoimmune disease whose course is influenced not only by biological but also by psychological and spiritual factors. The present dissertation reports the results of two empirical studies aiming to provide a holistic interpretation of pSS disease activity within the framework of the bio-psycho-social–spiritual (BPSS) model.

In the first study, data from 117 patients with pSS were analyzed using machine learning algorithms to identify the biological (e.g., IgG, RF, SSA, SSB, blood parameters), psychological (personality traits, self-esteem, anxiety, depression), and social factors (social support, sociodemographic status) that contribute most strongly to disease activity. The outcome variables were SSA/SSB autoantibody levels (biological activity) and the ESSPRI index (subjective symptom burden). The results indicated that biological factors were the primary determinants of autoantibody levels, whereas psychological variables also exerted a substantial influence on ESSPRI scores. Interestingly, lower trait anxiety was associated with higher biological activity, while state anxiety and the temperament trait of fatigability increased subjective disease burden.

In the second study, the spiritual orientation and practices of 108 patients were examined in relation to immunological parameters and disease activity indices. Individuals engaged in personal spiritual practices (e.g., prayer, meditation) exhibited lower SSA/SSB autoantibody levels and lower ESSDAI and ESSPRI scores. A highly significant association was found between spiritual commitment and reduced skin and respiratory dryness. These effects are assumed to be mediated by psychoneuroimmunological mechanisms, including stress reduction, enhancement of positive emotions (e.g., gratitude, hope), and regulation of the autonomic nervous system. In contrast, religious struggles were found to adversely affect psychological and immunological functioning.

Overall, the findings support the notion that pSS disease activity is determined not only by biological processes but also by psychological and spiritual dimensions. Integrating a holistic approach into routine clinical practice—through the regular monitoring of psychological well-being and spiritual activity—may contribute to more personalized and effective disease management and may open new avenues for the therapy and research of autoimmune diseases.