Egészségtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Általános Orvostudományi Kar

Egészségtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Ádány Róza)

Orvostudományi doktori tanács

D46

Doktori programok:

  • Megelőző orvostan és népegészségtan
    (programvezető: Dr. Ádány Róza)
  • Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja
    (programvezető: Dr. Paragh György)

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 113)
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Új megközelítési módszerek az egészségügyi adatok elemzésére
    Kolozsváriné Harsányi, Szilvia; Zsuga, Judit; Harsányi, Szilvia; Egészségtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Egészségtudományi Kar
    Az egészségügyi adatok feldolgozása évszázadok óta fontos területe az egészségüggyel kapcsolatos kutatásoknak, melynek módszertana folyamatosan változik és fejlődik. Az új megközelítési módszerek alkalmazása fontos és előremutató az egészségügy fejlesztése szempontjából. Dolgozatomban két új megközelítéssel végzett vizsgálatunkat ismertetem. Az első vizsgálatban az akut storke-kal kapcsolatos klinikai irányelvek mindennapi klinikai gyakorlatba történő átültetését vizsgáltuk a háziorvosok körében, melyben kvantitatív és kvalitatív szövegelemzést végeztünk, NVivo szoftver és szófelhő (world cloud) alkalmazásával. A kvalitatív elemzésünk a stroke-ot tárta fel a háziorvosok által letöbbször, helyesen megállapított diagnózisként. A területenkénti eltéréseket és a lehetséges etiológia ismeretek vizsgálata során a válaszadók megfelelően azonosították a trombolízisre való alkalmasságot. A kvantitatív értékelés azt mutatta, hogy ha a háziorvos körzete közelebb helyezkedik el a stroke centrumhoz, megnő az akut stroke megfelelő diagnózisának valószínűsége. Eredményeink azt mutatják, hogy a háziorvosok nagy része megfelelően diagnosztizálja az akut stroke-ot és azonosítják az intravénás trombolízisre alkalmas betegeket, de lehetnek eltérések az egyes orvosok gyakorlata között. A praxis földrajzi elhelyezkedése befolyásolhatja az akut stroke-triázs rendszerét és a betegek beutalási rendjét, ez is felhívja a figyelmet a transzlációs erőfeszítések szisztematikus megközelítésének és a folyamatos képzések jótékony hatására. A másik vizsgálatunkban a már kórházba került betegek hatékonyabb betegút átszervezési modelljeit vizsgáltuk, amelyek célja a betegközpontú ellátás követelményeiének teljesítése. Egyik célunk volt a betegutak átszervezése a fekvő- és a járóbeteg-egységek áthelyezésének optimalizálása révén. Elemzésünket egy campus-alapú kórházban végeztük (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ). A betegáramlási adatokat algoritmus-alapú optimalizáláshoz használtuk, hogy minimalizáljuk a járóbeteg-egységek közötti látogatások és az orvosok konzultációja miatt tett látogatások távolságának összegét. Optimalizált modellünkben a fekvőbeteg-ellátást átszerveztük, és a járóbeteg-egységeket áthelyeztük a szállítási igény minimalizálása érdekében. Az optimalizált sémákat gráf és spektrális gráfelmélet segítségével elemeztük. Eredményeink szerint az optimalizálási folyamat megváltoztatta a kórházi elrendezést és csökkentette a betegátszállítások iránti igényt. Az algoritmus alapú optimalizálási módszerekkel megalkotott rendszerek csökkenthetik az épületek közötti betegátszállítás szükségességét és a hálózat elemzés hatékony eszköznek bizonyult a kórházon belüli betegáramlási kapacitás tervezéshez. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az újabb megközelítési módszerek alkalmasak lehetnek az egészségügyi rendszerek elemzésére és hozzájárulhatnak azok fejlesztéséhez. SUMMARY The processing of healthcare data has been an important area of health research for centuries and its methodology is constantly changing and evolving. The application of new approaches is important and forward-looking for the development of health care. In my dissertation, I presented two studies with a new approach. In the first study, we investigated the transfer of clinical guidelines for acute stroke into everyday clinical practice among GPs, in which we performed quantitative and qualitative text analysis using NVivo software and a world cloud. Our qualitative analysis revealed stroke several times as a diagnosis correctly established by GPs. Examining the differences between areas and the possible aetiology, the respondents adequately identified their suitability for thrombolysis. Quantitative evaluation has shown that the closer the GP district is to the stroke centre, the greater the likelihood of a proper diagnosis of acute stroke. Our results show that the majority of GPs properly diagnose acute stroke and identify patients eligible for intravenous thrombolysis, but there may be differences between the practices of individual physicians. The geographical location of the practice may influence the system of acute stroke triage and the referral order of patients, which also draws attention to the beneficial effects of a systematic approach to translational efforts and ongoing training. In our other study, we examined more efficient patient pathway reorganization models for patients who have already been hospitalized to meet the requirements of patient-centred care. One of our goals was to reorganize patient pathways by optimizing the relocation of inpatient and outpatient units. Our analysis was performed in a campus-based hospital (University of Debrecen, Clinical Center). Patient flow data were used for algorithm-based optimization to minimize the sum of the distance between outpatient visits and visits for physician consultation. In our optimized model, we reorganized inpatient care and relocated outpatient units to minimize transport demand. The optimized schemes were analysed using graph and spectral graph theory. Our results show that the optimization process changed the hospital layout and reduced the need for patient transfers. Systems developed with algorithm-based optimization methods can reduce the need for patient transport between buildings, and network analysis has proven to be an effective tool for planning patient flow capacity within a hospital. In summary, newer approaches may be suitable for analysing health systems and contributing to their development.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    A hazai COVID járvány kapcsán azonosított térségi egyenlőtlenségek a megbetegedés, a halálozás és az átoltottság szintjén; azok háttere és népegészségügyi konzekvenciái
    Oroszi, Beatrix; Prof. Dr. Ádány, Róza; dr. Oroszi, Beatrix; Egészségtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: Az értekezés a COVID-19 morbiditás, mortalitás, átoltottság alakulását mutatja be a COVID-19 pandémia 2-4. hullámában magyarországi településeken végzett országos vizsgálatban, feltárva a társadalmi-gazdasági helyzettel való összefüggéseket. Módszerek: Az alkalmazott epidemiológiai megközelítés ökológiai vizsgálat volt. A COVID-19 morbiditás, mortalitás és a COVID-19 elleni átoltottság térbeli eloszlása hierarchikus Bayes-módszer segítségével, indirekt standardizált arányszámokkal, míg a társadalmi-gazdasági helyzet egy összetett mutatóval, a Deprivációs Indexszel került jellemzésre. Indirekt standardizált arányszámok alapján valósult meg a depriváció és a kimeneti mérőszámok közötti összefüggések értékelése. Külön kerültek vizsgálatra a morbiditás, mortalitás és átoltottság egyenlőtlenségei a tíz legmagasabb roma népesség-arányú járás vonatkozásában. Eredmények: A legkedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű településeken a COVID-19 mortalitás 17-58%-kal magasabb, a megerősített COVID-19 esetek gyakorisága 9-36%-kal alacsonyabb volt az országos átlagnál. A depriváció a COVID-19 mortalitás kockázatával erős pozitív, a regisztrált morbiditással és a COVID-19 elleni átoltottsággal negatív irányú összefüggést mutatott mindhárom pandémiás hullámban. Az átoltottság a leginkább deprivált területek lakosságánál 38,2 – 44,0%-kal maradt el az országos átlagtól. A tíz legnagyobb arányú roma népességgel rendelkező járásban a regisztrált COVID-19 halálozási ráták mindhárom vizsgált pandémiás hullámban az országos átlagnál jóval magasabbak, az átoltottsági eredmények jóval alacsonyabbak voltak. Az egyenlőtlenségek a vizsgált időszakban jelentősen nőttek. Következtetések: A hátrányosabb helyzetű településeken élők körében alacsonyabb volt a kockázata annak, hogy megerősített COVID-19 eseteket azonosítanak, de magasabb volt a halálozás kockázata. A megbetegedési és halálozási tendenciák társadalmi-gazdasági helyzet szerinti fordított összefüggése aggodalomra ad okot, és rámutat válaszintézkedések szükségességére, beleértve a COVID-19 elleni védőoltási program újratervezését is. Még a kezdetben egyik legsikeresebb védőoltási programmal rendelkező Magyarország sem tudta érdemben csökkenteni a COVID-19 halálozásban mutatkozó egyenlőtlenségeket, mert a legmagasabb halálozási kockázatú területek lakosságánál az átlagosnál is alacsonyabb átoltottságot tudott csak elérni. Magyarország példája rámutat arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek veszélyeztethetik azt, amit egy sikeres védőoltási program elérhet.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Segregated Residential and COVID-19 pandemic effects on Healthcare Service utilization dynamics among vulnerable populations in Hungary
    Bekele, Bayu Begashaw; Sándor, János; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Doctoral School of Health Sciences
    Background: Prescription redemption or primary medication compliance is defined as the proper purchasing of prescribed medications and medical supplies. It does not include over-counter drugs or informal dispensed prescriptions. Attaining a better redemption of prescription has the power to alleviate the pain, severity, and speed up the prognosis of the diseases among the patients. But patients usually tend to miss or skip or omit to dispense the prescribed drugs and medical supplies either intentionally or unintentionally. Moreover, socio-demographic vulnerability worsen the problem. Subsequently, it is very crucial to scrutinize the reason behind the nonredemption of prescribed medications among SRCs versus CAs. On the other hand, a continuum of HCU is a basic approach to ensure the wellbeing of nations. They include both preventive and curative services provided by HCS units. They have a chain-like feature starting from visiting frontline professionals; general practitioners (GP), specialist levels, getting proper curative services for health ill conditions. The better utilization of HCS had an extra benefit on reducing severity, incidence, prevalence, complications and quickening the prognosis of the illness. Thus, better GP or specialist care has a lower possibility of facing medical emergencies and admission to hospitals. Besides this, redeeming the pre-scribed medications and medical supplies has equal importance in relieving the further negative consequences of diseases among the patients. However, there is a paucity of explicit understanding regarding the variation due to the segregated areas of residence, ethnicity, and other sociodemographic and clinical predictors on uptake of the continuum of health care services. Furthermore, the COVID-19 pandemic caused an imbalance in the HCU dynamics and created vulnerable social strata throughout the globe. But this dynamics of HCU has not been investigated yet in Hungary or elsewhere. Objectives: The general objective of this study was to investigate the effect of segregated settlement and COVID-19 pandemic on the dynamics of basic HCU among the vulnerable population in Hungary. Accordingly, our specific objectives were (1) to investigate the crude prescription redemption among Roma living in segregated settlements versus complementary areas, (2) to investigate the indirect age-sex standardized redemption ratio of Roma living in segregated settlements versus complementary areas, (3) to estimate the GP visit, specialist care, hospitalization and CRPNR pre-pandemic and during the COVID-19 pandemic (4) to investigate the effect of the pandemic on GP visit, specialist care, hospitalization and CRPNR controlled for established predictors and (5) to determine subgroups susceptible to the GP visit, specialist care, hospitalization and CRPNR provoked by the pandemic in Hungary. Methods: Data were obtained from NIHIFM-2012, EHIS-2019 and ISSP-2021 for SRCs vs CAs, pre-pandemic and pandemic periods, respectively. All age groups [for SRCs vs CAs], and 18 years and above [for pre-pandemic and pandemic periods] were included in the study. The indirect adjusted age-sex standardized redemption ratios [SRR] were calculated for SRCs vs CAs. Whereas descriptive and analytic computations were done for pre-pandemic and pandemic data. Tables, figures, and proportions were displayed for sociodemographic and clinical characteristics for each outcome variable. Under the analytic section, multivariable logistic regression along with 95% CI was calculated to control the confounding factors in the pre-pandemic and pandemic data analysis. The COVID-19 lockdown was found to be the effect modifier or interaction variable on outcome variables of HCU for some sociodemographic strata that were more susceptible to the pandemic lockdown/restrictions. Results: The crude redemption ratio of national, SRC and CAs were 84,323,051/126,223,796 (66. 8%), 46,107/33,720 (73.13%) and 901,901/640,950 (71.15%), respectively. SRC has the highest CRR than both CAs and national figures. Females dispensed more than males in both settlements. From 45-64 and 65 years and above redeemed more than other age strata in SRCs and CAs, respectively. The age-sex standardized redemption ratio was 1.028 [1.018-1.038] SRCs to CAs. The impact of the settlement showed an excess of 2.8% or extra 920 redemptions per year among SRCs compared to the CAs. The COVID-19 pandemic lockdown caused drastic reductions in the HCU compared to the pre-pandemic period; GP visit (79.2% vs 56%, p<0.001), specialist care (64.4% vs 38%, p<0.001), hospital admission (13.5% vs 6.8%, p<0.001) but not for CRPNR (5.6 vs 5.2%, p=0.662). The pandemic lockdown modified the effect on GP and specialist care among wid-owed strata. It significantly shifted the uptake of GP visits from 90.8% to 92.1% aOR=2.284 (1.043-4.998). While positively from provoked the effect of widowed on the specialist care from unadjustedOR=1.338 (1.136-1.576) to aOR=1.915 (1.157-3.168) after controlling for pertinent sociodemographic and clinical factors. Conversely, the effect of educational attainment [highly educated levels] were negatively dragged by the pandemic lockdown on GP visits and specialist care from unadjustedOR=0.710 (0.590-0.855) to aOR=0.434 (0.243-0.776), and aOR=1.288 (1.097-1.513) to aOR= 0.331 (0.179-0.611), respectively. The important social inequities observed in this study was that the subjects with lower academic levels had higher CRPNR than others due to the pandemic lockdown. Practical implications: The main practical interpretation of better-prescribed medication redemption means quickening the prognosis of the disease and maintaining the well-being of the subjects. Compared to the earlier research about the Roma and their poor health status, lifestyle and HCU, our current findings disproved that Roma were poor healthcare utilizers from a prescription redemption viewpoint. This has been supported by both CRR of 73.13% which was greater than national (66.8%) and CAs (71.15%) and age-sex adjusted SRR with an excess of 2.8% redemption among Roma. If culturally adapted preventive models are applicable, other pillars of HCU and lifestyle could be improved based on our current findings. Meantime, the continuum of HCU was significantly affected by the pandemic lockdown. The uneven influence of the pandemic was seen for GP visits and specialist care among marital while CRPNR among educational attainment strata were provoked in positive and negative directions, respectively. These are prominent findings are that the widowed stratum effect on GP and specialist visits were significantly modified as a protective role. This seemed an ade-quate reaction as the disadvantaged groups in the prepandemic era got more opportunities to utilize HCS during the pandemic. In addition, serious health crises among the widowed sub-group may increase GP and specialists during the lockdown. Then again, the higher educational attainment stratum effect on the specialist care was shifted from protective to exposing role. But the CRPNR was significantly reduced among less-educated patients attributed to the pandemic lockdown needs further mitigations in the next epidemic waves. Conclusion and recommendations: Nearly a three-fourth of Roma living in the SRCs re-deemed their prescriptions accordingly. They had a significant portion of excess redemption than CAs for in a year. It shows that Roma contradicted the previous findings which prejudiced and marked them for poor health and lifestyle. The pandemic dramatically dragged down the continuum of HCS care in Hungary. Several sociodemographic and clinical factors played an exposing and protective role subject to the interaction of the pandemic lockdown. Some social strata were mainly victims or susceptible to the pandemic lockdown. Lower educational attainment was found to be improved for GP and specialist care attributed to the pandemic lockdown. This indicated that the preexisting sociality inequality was manifested during the pandemic lockdown restrictions. Remarkably, the widowed stratum played a protective role for GP and specialist care attributed to the pan-demic. These effects seem to be adequate reactions since the pandemic regulations allow only serious medical conditions. But the lower CRPNR among the less-educated subgroup was an inadequate reaction. A Roma had a higher likelihood of CRPNR than a non-Roma population regardless of the lockdown. Thus, our finds suggested that culturally adapted approaches mainly ABA and in-depth inter-view studies are important for investigating the HCS uptake of the Roma population in SRCs. The basic reason for applying the ABA for Roma in the SRCs it enables well exploring and understanding of their needs, demands, gaps and opportunities through their active involvement from beginning to the end of the intervention program in the future. This could enhance and empower them more than the usual or standard public health intervention model or top-down approach. So at the end of the day, a better prescription redemption and other HCU push them for an improved healthy lifestyle and health status. Also, the continuum of HCU needs close monitoring mainly for susceptible social strata under each studied outcome component. Inadequate reactions among the predisposed social strata (less educated subgroup) should be mitigated in the next phase of the epidemic. We also recommend further studies on the new insights which played a protective role in the utilization of GP and specialist care among the widowed subgroup in Hungary.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Evaluation of cervical cancer prevention policies in East African countries
    Njuguna, Diana Wangeshi; Varga, Orsolya; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Department of Public Health and Epidemiology
    A méhnyakrák, amely nagymértékben megelőzhető betegség, a kelet-afrikai országokban a nők körében a legtöbb daganatos halálesetet okozza. A szakpolitikák feltérképezése arra szolgál, hogy bizonyítékot szolgáltasson a hatékony beavatkozásokról, és rávilágítson az egészségügyi szakpolitikák szükséges pontosítására. Jogi feltérképezést végeztünk a kelet-afrikai országok méhnyakrák megelőzésére és kezelésére vonatkozó egészségügyi szakpolitikák azonosítása és értékelése céljából. Emellett felmértük az érintett csoportok HPV-fertőzéssel és védőoltással kapcsolatos ismereteit, attitűdjeit és gyakorlatát Kenya két államában. A jogi dokumentumokat a kormányzati honlapokon, a nemzeti rákkutató intézetek oldalain, valamint a nemzetközi és nemzeti jogi adatbázisokban szisztematikusan kerestük, majd az adatokat a Nvivo12 szoftvercsomag segítségével elemeztük. A minta 24 szakpolitikát, tervet, iránymutatást, törvényt és stratégiát tartalmazott 12 kelet-afrikai országból. A Mombasa és Tana-River államok egészségügyi intézményeiben a HPV elleni vakcinálásban érintett kilenc és tizenhárom év közötti gyermekekkel és a szülőkből, iskolaigazgatókból, közösségi vezetőkből és egészségügyi dolgozókból álló kulcsinformátorokkal készített félig strukturált interjúk adatait tematikusan elemeztük; a QRS Nvivo 12 szoftvercsomag segítségével kódoltuk a felmerülő témákat. A fő megállapítások a következők voltak: kevés a kötelező érvényű irányelv, jelentős az eltérés az irányelvek és a nemzetközi szabványok között legalább négy országban, hiányos szűrési nyilvántartások, és a HPV elleni profilaktikus védőoltás beillesztésének hiánya a nemzeti immunizációs menetrendekbe. A résztvevők jelentős része, különösen a gyermekek, korlátozott ismeretekkel rendelkezik a HPV elleni védőoltásról. A fiúk beoltását a legtöbb résztvevő ellenezte. A szülők és a közösség tagjai a többi csoporttal összehasonlítva nem támogatják a HPV elleni védőoltást. A Tana-River és a Mombasa államokban hasonló mintázatot figyeltünk meg a nem megfelelő ismeretek és az erősen oltásellenes attitűdök tekintetében. Eredményeink rávilágítanak a jog szerepére az egészségügyben, és arra, hogy átlátható jogi és szabályozási eszközökre van szükség a méhnyakrák okozta halálozás további csökkentése érdekében a kelet-afrikai országokban. Kenyában a HPV elleni védőoltással kapcsolatban a közösség aktív részvétele az elsődleges megelőzési stratégiákban elősegítheti a vakcina felvételét, ami a szilárd tudatossággal, a HPV-vakcinával kapcsolatos negatív hiedelmek módosításával és a HPV elleni védőoltás elfogadottságának ösztönzésével érhető el. Cervical cancer, as a largely preventable disease, is the cause of most cancer deaths among women in East African countries. Policy mapping is used to provide evidence on effective interventions and highlight the necessary refinements of health policies. We carried out a legal mapping to identify and assess health policies for the prevention and management of cervical cancer in East African countries. We also assessed knowledge, attitudes, and practice of affected groups towards HPV infection and vaccination in two counties of Kenya. Legal documents were searched uniformly from government websites, national cancer institute sites, and international and national legal databases, then the data were analyzed using the Nvivo12 software package. The sample included 24 policies, plans, guidelines, acts, and strategies from 12 East African countries. From semi-structured interviews from children aged between nine and thirteen years and key informants comprising of parents, head teachers, community leaders and health workers involved in HPV vaccination in health facilities from Mombasa and Tana-River counties we analyzed content thematically and coded for emerging themes using the QRS Nvivo 12 software package. The main findings were: there were few binding policies, a significant discrepancy between the policies and the international standards in at least four countries, patchy screening registries, and a lack of prophylactic vaccination against human papillomavirus incorporation into national immunization schedules. A significant proportion of participants, especially children, have limited knowledge of the HPV vaccination. Vaccination of boys was opposed by most participants. Parents and the community members are not in favor of HPV vaccination, as compared to the other groups. A similar pattern of inadequate knowledge and strongly opposed attitudes was observed in Tana-River and Mombasa. Our findings highlight the role of law in health and the need for transparent legal and regulatory tools to achieve a further reduction in cervical cancer mortality in East African countries. on HPV vaccination in Kenya, active community involvement in primary prevention strategies may promote the uptake of the vaccine which can be achieved by robust awareness, modifying the negative beliefs about HPV vaccine and encouraging the perceptibility of HPV vaccination.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    A kardiopulmonális újraélesztés kimenetelét befolyásoló tényezők vizsgálata
    Ujvárosy, Dóra; Szabó, Zoltán; Egészségtudományok doktori iskola
    A hirtelen szívhalál (HSZH) az egyik leggyakoribb haláloki tényező. Az összhalálozás 15-20%-át teszi ki. A legtöbb hirtelen szívhalál kórházon kívül történik, a túlélés esélye igen alacsony, a betegek csupán 10%-a esetében tér vissza a spontán keringés. A túlélők 3-5 %-a hagyja el a korházat jelentős neurológiai deficit nélkül. Számos tényező vonatkozásában bizonyították az HSZH-val való összefüggést. Egyes háttérben álló okok megváltoztathatatlanok, míg mások a módosítható kardiovaszkuláris rizikófaktorok közé tartoznak. A HSZH bekövetkezését a kor és a nem egyértelműan befolyásolják, kialakulásának esélye az életkorral nő. A terhelő anamnézis körülbelül 50%-kal növeli a HSZH bekövetkezésének esélyét, mely elsődlegesen a családban előforduló hirtelen szívhalál alapján ítélhető meg. A hirtelen szívhalálra prediszponáló másik meghatározó tényező az öröklődés. A hirtelen szívhalál incidenciáját növelő tényezőket négy fő csoportba oszthatjuk: iszkémiás szívbetegségekre, nem iszkémiás szívbetegségekre, nem struktúrális szívbetegségekre és nem kardiológiai betegségekre. A hirtelen szívhalál pontos patomechanizmusa nem ismert, az azonban bizonyított, hogy a kialakulásában elsősorban malignus szívritmuszavarok játszanak szerepet. A regisztrált keringésleállások kapcsán elsőként észlelt egyik leggyakoribb aritmia a kamrafibrilláció (VF), mely az esetek körülbelül 30 %-át teszi ki. A bekövetkezett hirtelen szívhalál egyetlen lehetséges terápiája a minél hamarabb megkezdett újraélesztés lehet, melynek kulcsa a folyamatos, jó minőségű, a lehető legrövidebb időre (maximum 10 másodperc szünettel) megszakított mellkasi kompresszió. A kardiovaszkuláris rizikófaktorok és az újraélesztés kimenetele közötti összefüggések vizsgálata során azt találtuk, hogy Az újraélesztés sikerét az előrehaladott életkor, a hipertónia illetve a bal kamra hipertrófia jelenléte kedvezőtlenül befolyásolja. A bal kamra hipertrófia jelenléte vizsgálatunk szerint 4,8-szoros rizikót jelent az újraélesztés sikertelenségére vonatkozóan. A hipertónia, bár kisebb mértékben, de 1,82-szeresen növeli az újraélesztés sikertelenségét. A megnövekedett testtömeg nem mutat szignifikáns összefüggést az újraélesztés kimenetelével kapcsolatban, eredményeink mégis azt sugallják, hogy a bal kamra falának megvastagodásában szerepet játszó kóroki tényezők, így az obezitás közvetetten fontos patogenetikai faktorok lehetnek a túlélés szempontjából. A mechanikus mellkasi kompressziós eszközök által biztosított vélt klinikai előnyök és lehetséges kockázatok vizsgálata során azt találtuk, hogy a perkután koronária intervenció biztonsággal elvégezhető a mellkasi kompressziós eszköz folyamatos működése mellett. A mechanikus mellkasi kompressziós eszköz a szakmai szabályok betartása mellett hatékonyan és biztonságosan alkalmazható kardiopulmonális újraélesztés során. Sudden cardiac death (SCD) is one of the most frequent cause of death. Sudden cardiac death accounts for 15-20% of total mortality. Most of the SCD cases occur outside the hospital. Chances for survival are quite low, spontaneous circulation returns in 10% of the cases. Approximately 3-5% of survivors are discharged from hospital without serious neurological deficit. Several different factors have been identified to be associated with sudden cardiac death. Some of the underlying causes are non-modifiable factors, while others are considered modifiable cardiovascular risk factors. Age and sex clearly have an effect on the incidence of sudden cardiac death. A positive family history increases the chance of sudden cardiac death by 50%. Inherited conditions also constitute important predisposing factors for sudden cardiac death. Factors increasing the rates of sudden cardiac death can be grouped into four main categories: ischemic heart diseases, non-ischemic heart diseases, non-structural heart diseases and non-cardiologic conditions. Pathogenesis of sudden cardiac death has not been fully understood; however, malignant arrhythmias are proved to have primary role in the process leading to cardiac arrest. Ventricular fibrillation, one of the commonest arrhythmias during cardiac arrest, observed initially in approximately 30% of the cases. In case of sudden cardiac arrest, early resuscitation might be the only treatment, the most important elements of which is continuous high-quality chest compression interrupted for the shortest possible times (a maximum of a 10-second pause). During the investigation of factors influencing the outcome of cardiopulmonary resuscitation have been found that the successful outcome of cardiopulmonary resuscitation is adversely affected by advanced age, hypertension and the presence of left ventricular hypertrophy. In accordance with our results, the presence of left ventricular hypertrophy decreases the risk of successfull resuscitation by the factor of 4.8. In accordance with our calculations, the presence of hypertension poses 1.82-fold risk of unsuccessful resuscitation. Obesity does not show a significant association with the outcome of resuscitation, although our results suggest that pathogenic factors involved in left ventricular wall thickening, such as obesity, may be indirect pathogenetic factors regarding survival. On the basis of our examination of the potential clinical benefit and risks associated with the use of mechanical compression devices have been found that percutaneous coronary intervention can be safely carried out during chest compressions by mechanical chest compression device. Mechanical chest compression device can be used effectively and safely during cardiopulmonary resuscitation with the strict following of professional rules.