Orbán Ferenc építész-tanár bírósági épületei Debrecenben és környékén

Abstract

A bírói hatalomról szóló 1869. évi IV., majd az 1871. évi, az elsőfolyamodású bíróságokat létrehozó szervezeti törvények nyomán létrejött a modern bírósági szervezetrendszer Magyarországon. A bíróságok működéséhez a személyi feltételeken túl a dologi háttérnek is rendelkezésre kellett állni. Ez utóbbi elsősorban a bíróságok elhelyezését jelentette, azaz azokat az épületeket, amelyekben megkezdhették munkájukat. Ennek a bírósági épületállománynak a megteremtése hosszú évtizedekbe tellett. A törvényszékek építési periódusát követően (kb. 1880– 1910) az állam a járásbíróságok méltó elhelyezésére koncentrált. Az 1910-es évektől látni azt, hogy új járásbírósági épületeket emeltek az országban. Ez folyamat a két világháború közötti időszakban is folytatódott. E feladatkörben is szakértő építészekkel találkozhatunk. Egyike volt ezeknek – a nagyközönség által talán kevésbé ismert – Orbán Ferenc építész-tanár, aki számos járásbírósági épület tervezését jegyezte az 1920-as években. Szűkebb régiónkban: Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón találkozhatunk épületével. E rövid interdiszciplináris jellegű tanulmány ezekre, illetve az építész munkásságára tér ki.