A gyümölcsöknek táplálkozás-élettani szempontból nagy jelentőségük van. Tápanyagokban gazdagok, az energiatartalmuk viszont alacsony. A magas (80-90 %-os) víztartalom miatt biztosítják az emberi szervezet folyadék utánpótlását. Szerves savakat tartalmaznak, ezeknek köszönhető a gyümölcsök kellemes íze és frissítő hatása, továbbá növelik az étvágyat és javítják az emésztést. A szénhidrátok biztosítják a gyümölcsök energiatartalmát. Az élelmi rostok szabályozzák a zsírok és a koleszterin felszívódását és csökkentik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A vitaminok növelik a szervezet teherbíró képességét, továbbá a szervezet oxidációs-redukciós folyamataiban vesznek részt. A gyümölcsfogyasztással csökkenteni lehet a magas vérnyomás, az elhízás, a szív-érrendszeri megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának kockázatát. A WHO szerint napi 400 g zöldség, gyümölcs fogyasztása ajánlatos. A magyar lakosság táplálkozása sajnos nem megfelelő. Egy 2005-ben végzett reprezentatív vizsgálat szerint az általános és középiskolás tanulók táplálkozási szokásai nem megfelelőek. Nem fogyasztanak elegendő mennyiségű gyümölcsöt. Ebben a szülői példamutatásnak is fontos szerepe lenne. Az érett gyümölcsök kedvező hatása azonban akkor érvényesül a legjobban, ha frissen, nyersen, hámozatlanul és megtisztítva fogyasztjuk őket. Azonban a megtermelt zöldségek és gyümölcsök jelentős részét feldolgozzák, így félkész- és késztermékként egész évben a rendelkezésünkre áll. A tápanyagok mennyisége viszont folyamatosan csökken a le- vagy fölszedés, a tárolás, a tartósítás, a feldolgozás, az ételkészítés és az étel tárolása során. Dolgozatomban azt mutattam be, hogy a leggyakoribb tárolási és féltartósító műveletek; a turmixolás, a hűtés és a fagyasztás milyen hatással van a gyümölcsök nélkülözhetetlen összetevőire. Munkám során az alma, barack, narancs és szilva kémiai összetételét elemeztem, megvizsgáltam a sav-, cukor- és C-vitamin tartalomban bekövetkező mennyiségi változásokat. Ezeket a paramétereket megvizsgáltam vásárlás után a nyers gyümölcsben, és összehasonlítottam az összeturmixolt gyümölcsökkel. Ezután hűtve és fagyasztva tároltam a turmixokat és megfigyeltem a bekövetkező változásokat. Munkám során azt tapasztaltam, hogy a gyümölcsök többségénél sav- és cukortartalmat a turmixolás 10-30 %-kal csökkenti, a barack esetében 40-50 %-kal. A hűtve és fagyasztva tárolás a legtöbb gyümölcsturmixnál 5-25 %-kal, de a barackturmix esetében 50-60 %-kal növelte a cukortartalmat. A hosszabb ideig tartó fagyasztás nagyobb mértékű növekedést okozott. (60-90 %). A C-vitamin tartalom is csökkent turmixolás hatására. A legtöbb gyümölcsnél 60-90 %-kal. Az 1 hétig tartó hűtve tárolás és a 2 hétig, illetve 5 hónapig tartó fagyasztva tárolás során az alma- és szilvaturmix C-vitamin tartalma a többszörösére nőtt, viszont a barack- és narancsturmix esetében nem történtek ilyen jelentős változások. Megnyugtató, hogy akár a hosszabb idejű tárolást követően is élvezeti értékben és vitaminban gazdag gyümölcstermékek kerülhetnek a fogyasztói asztalra.