A bűnügyi felderítés tekintetében megvizsgálom, hogy miként végzik, végezhetik az állami szervek titkos tevékenységeiket. A titkos felderítés elengedhetetlenül szükséges a hatékony bűnüldözői tevékenység végzéséhez − az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság egyaránt elismeri a szükségességét. Azonban egy demokratikus állam szempontjából mindig is fontos lesz, hogy miként vannak szabályozva az állami szervek titkos tevékenységei. Mivel e tevékenységek alapvető jogok korlátozásával járnák, ezért elengedhetetlen, hogy ezen jogintézmény garanciákkal legyen körül bástyázva. Hiszen egészen más eljárások és rá vonatkozó szabályozások jellemeznek egy diktatórikus államot. Az alapjogok érvényesülése és a hatékony bűnüldözés közötti összhang megteremtése összetett és bonyolult feladat. Nehéz megtalálni azt a pontot, amikor az alapjogok csak és kizárólag olyan mértékben vannak korlátozva, amely a bűnüldözés mint társadalmi érdekkel igazolható, arányos, és ezen cél érdekében szükséges. A bűnügyi felderítés tekintetében megvizsgálom hogy annak szabályozása és alkalmazása arányos-e az alapjogi korlátozásokkal. XXI. század egyértelműen a technológia fejlődés kora, az internet megjelenése eddig nem ismert lehetőségeket nyitott meg a világ számára, így a bűnözés számára is. Dolgozatomban második részében áttekintem, hogy a rohamosan fejlődő technika, az internet, a közösségi média nagy fokú térnyerése milyen újfajta módszereket hívtak életre, hogyan kell ehhez alkalmazkodni a bűnüldözési szerveknek, illetve milyen mértékben tudjál felvenni a lépést a kiberbűnözéssel. Dolgozatom első részében a történelmi előzményeket ismertetetem, illetve azt, hogy a 2017. évi XC. büntetőeljárási törvény milyen változtatásokat vezetett be a jogintézménnyel kapcsolatosan. A következő részben részletes bemutatásra kerül a leplezett eszközök – mint új fogalom – meghatározása, a törvényben meghatározott három csoportjának ismertetése, mi alapján különülnek elkülönítésre az egyes csoportok. A csoportokon belül kitérek egyes konkrét eszközök ismertetésre, alkalmazásának gyakoriságára, illetve arra is, hogy milyen szabályozás vonatkozik az alkalmazás során megszerzett adatok kezelésére. Ezt követően ismertetem, hogy milyen eltérések vonatkoznak az alkalmazásukra arra tekintettel, hogy a az előkészítőeljárás, a vizsgálat, avagy a felderítés szakaszában tart a büntetőeljárás. Dolgozatom utolsó részében a CYBER HUMINIT, mint modern korunk egyik jelenségére térek ki, illetve ismertetem a vonatkozó legfontosabb uniós és nemzetközi szabályokat is. Végül elemzem az Emberi Jogok Európai Bíróságának néhány ítéletét, továbbá rövid bemutatom a 2021. évi IAP világkonferencián felmerülő vonatkozó témákat.